"Emlékeznek azokra a pesti éjszakákra, mikor az első kuplék felzendültek s mindenütt kabaré volt? Emlékeznek még a Sas taps műsorára és hasonló szórakoztató műsorokra?
Idén Szilveszterkor ezt a hangulatot idézzük meg egy általunk formált és készített KABARÉVAL."
Ez a darab, a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat dolgoztató alkotása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Persze ez így túl egyszerű lenne, ezért a szerző alaposan megkeverte a szerepeket, így senki nem az, akinek a többi szereplő hiszi.
Fut robog a kicsi kocsi…, A kismalac és a farkasok, vagy A három nyúl történetei generációkat kötnek össze. A Móricz Zsigmond, Zelk Zoltán, Kányádi Sándor, Weöres Sándor verseiből, verses meséiből összeállított előadás igazi, felszabadult játék kicsiknek és kicsit nagyobbaknak. A két vándor szekerét húzva érkezik meg a játéktérre, ahol pillanatok alatt varázsolnak bábszínpadot szekerükből, díszletet akár a kalapjukból is.
Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik.
A szórakozás és a szórakoztatás viszonyán keresztül Szeri – saját szerepét is megkérdőjelezve – azt vizsgálja, hogy a kulturális fogyasztás kiszolgálása helyett mit adhat a művészet. Zavarba ejtő, lassan hullámzó jeleneteivel arra is rámutat, hogy bár a tánc elemi része az életnek, a színpadi produkció létrehozása elszigetel, leválaszt másokról.
2025, Magyarország.
Keressük:
- a hónap legabszurdabb történéseit,
- a hot topic-okat és clickbait címeket,
- a nagy kérdéseket és a banális igazságokat,
- a legszívmelengetőbb híreket és apróhirdetéseket..
Nikola Tesla kétségtelenül minden idők egyik legkitűnőbb lángelméje, akinek zsenialitását csak Arisztotelészéhez és Leonardo da Vinciéhez hasonlíthatjuk, egész világunkat átalakító találmányait pedig már kortársai is a kerék és az egyiptomi piramisok jelentőségéhez mérték.
LeLehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
„Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt” – írja Bertók László. Műsorunk azt kutatja – felülemelkedve az iskolai tananyag közhelyein és a költőhöz köthető sztereotípiákon –, hogy milyen volt Csokonai igazi arca, amelynek vonásait nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik.