Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja és szerelemmel is!
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, vajon mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyratörő, és minden eddigi feldolgozásnál komplexebb.
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat: adott egy kedves kiscsalád, és egy nagyhatalmú ember, aki befolyásolhatja a fiuk életét – mégis, mi az az értelmetlen feladat, amit meg ne tennének egy ekkora embernek…?
John Smith londoni taxisofőr, hétköznapi ember, különös ismertetőjele nincs, hacsak az nem, hogy túl sokat túlórázik és munka után siet haza szerető feleségéhez. Ráadásul nem is egyhez, hanem kettőhöz! Nyugalomban élhetné le életét, ha egy este nem keveredne bele egy verekedésbe, ami után kórházban látják el fejsérülését. Valószínűleg ennek köszönhetően diktál be más címet itt, és mást a rendőrségen.
A helyszín London egyik elegáns kórháza, ahol a világ minden tájáról odasereglett neurológusok konferencián vesznek részt, miközben a kórház többi dolgozója házi karácsonyi ünnepsége készül. A nyitó előadást Dr. Mortimore a pszichiátriai osztályfőorvosa tartja, akihez váratlanul betoppan tizennyolc évvel ezelőtti szeretője Tate nővér, ráadásul ennek a titkos viszonynak a „gyümölcse”, az immáron nagykorú Leslie is, aki szeretné megismerni az apukáját. A főorvos szorult helyzetbe kerül, s nem lévén más választása, kollégáját, a kissé kétbalkezes Dr. Bonneyt kéri meg arra, hogy ideiglenesen vállalja az apaságot…. Innentől kezdve aztán az események szédítő tempóban követik egymást.
FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Bálint Ágnes tüneményes meséjét a gyermekközönség a Fogi Színháza - Pesti Művész Színház elôadásában láthatja színpadi, zenés változatban. A mese a kutya–macska barátságra épül. Irma néni és Károly bácsi két elkényeztetett cicájukkal, Lukréciával és Szerénkével éli mindennapjait egy falusi házacskában.
A Ludas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélő költeménye, amely először 1815-ben jelent meg. A jobbágyok és a földesurak közötti társadalmi igazságtalanságot mutatja be humoros, népmesei keretek között. A mű népmesei eredetű történetet dolgoz fel, amelyben a főhős, Matyi, háromszor veri vissza Döbrögi uraság igazságtalan bántalmazását.
Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett?
Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással.
Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét…
Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese.
Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!
Gyakran találkozni azzal az általános vélekedéssel a diákok körében, hogy mindenki, aki a tankönyvekben szerepel, csak egy távoli, piedesztál álló, morálisan vitathatatlan erényeket felmutató hérosz lehetett, s el sem tudják képzelni (bár az életrajzok gyakran utalnak erre, a részletektől megkímélve), hogy milyen problémákkal, emberi gyarlóságokkal, hétköznapi drámákkal volt az ő életük is teli.
FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.
A Grincs egy cinikus, zsémbes zöld szőrmók története, aki el akarja lopni a karácsonyt, ám végül egy kislány őszinte ünnepi lelkesedése szívhez téríti. Vicces és szívmelengető történet a karácsony lényegéről és az optimizmus megtörhetetlen erejéről...
A Grincs magányosan éldegél barlangjában a Kobak hegyen, egyetlen társasága hűséges kutyája, Max. A barlang tele van mindenféle találmánnyal és szerkentyűvel, melyek a házigazda mindennapi kényelmét szolgálják, így a Grincs csak akkor látja szomszédait Kifalván, amikor kifogy az élelemből. Kifalva minden évben karácsonykor megzavarja hősünk magányát az évről évre egyre nagyobb, fényesebb és hangosabb ünnepléssel. Amikor a Kik bejelentik, hogy idén háromszor nagyobb lesz a karácsony, a Grincs rájön, hogy csupán egy módon biztosíthatja a csendet és a békességet: el kell lopnia a karácsonyt. Úgy dönt tehát, hogy Mikulásnak adja ki magát, sőt, terveihez csapdába ejt egy nyafka rénszarvast is, hogy legyen, aki húzza a szánját. Eközben odalent Kifalván Cindy-Lou Ki, egy kislány, akiben túlcsordul a karácsonyi vidámság, a barátaival azt tervezi, hogy csapdába ejti a karácsonyi köreit rovó Mikulást, hogy megköszönhesse neki a sok segítséget, amit túlterhelt édesanyjának nyújt. Ahogy közeledik a karácsony, félő, hogy a jószándékú terv ütközni fog a Grincs jóval ármányosabb ügyködésével...
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
Hőseink mindent megtesznek, hogy megtalálják a receptet ebben a szellemes, frivol, sikamlós és pikáns komédiában.
És még az is kiderül, hogy mi is az a francia rúdugrás...
Hírek
Jegyvásárlás
