Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.
A darab főszerepében BALÁZS ANDREA, országos népszerűségnek örvendő színésznő újra együtt dolgozik Iványi Árpád rendezővel és Réti Barnabással, így a nagy sikerű Tortúra eredeti stábja ismét valami emlékezeteset alkothat a színházrajongók örömére.
Dürrenmatt kommersz koncepcióba csomagolva mutatja meg, hogyan szigetelődik el az ember egy földalatti bunkerben, hogyan válik kiszolgáltatottá egy korrupt rendőrök és bűnözők által uralt világban, hogyan kezd viszonyt a bűnöző barátnőjével – illetve hova vezet végül ez a kezdetben gyümölcsöző vállalkozás…
Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására és leleményességére támaszkodhatott - továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.
Háború van, a város lángokban áll. Mindenki fejvesztve menekül. A kormányzóné is, akinek hátra hagyott csecsemőjét szolgája, Gruse magához veszi. A lány a sajátjának mondja gyereket, ám az újra feltűnő vőlegénynek hiába bizonygatja az ellenkezőjét. Amikor a kormányzóné újra magának követeli a gyereket, Acdak, a bíró a kaukázusi kör középre állítja a kisfiút, és az „anyák” húzni kezdik… Bertolt Brecht meséje a háború iszonyatában megőrzött szeretetről és emberi méltóságról.
A történet egy zárkózott kisfiú, Lackó, álmáról szól, aki egyetlen „barátját”, a féltve őrzött üveggolyóját hiába keresve elalszik. Álombéli utazása során rengeteg kalandban lesz része, megismerkedik számos emberi tulajdonsággal rendelkező állatfigurával, a Gombával, a szófacsaró Seregélyekkel, az igazmondó Vakondokokkal, a Sánta Kutyával a Pukkancs Egérrel, a titokzatos Keresztes Pókkal.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.
Intenzív színházi élményt és garantált szórakozást ígér Pindroch Csaba „Segítség, megnősültem!” című egyszemélyes vígjátéka, amely eleddig több mint 300-szor (!!!) került a nagyérdemű elé és aratott zajos sikert szerte a Kárpát-medencében!
Egy olasz városka főterén eltörik egy lány legyezőjét. Aki eltörte, kétségbeesetten igyekszik pótolni. Mi nevetnivaló van ezen? Nos, ebből az egyszerű helyzetből az olasz reneszánsz egyik legnagyobb, máig érvényes komédiája kerekedik ki. A kalandos sorsú legyező kálváriáját követve a szereplők gyarlóságain, hazugságain, zűrzavaros életén nevetünk. Ráadásul ebben a varázslatos és csavaros vígjátékban a túlfinomult urakat ugyanazok a színészek játsszák, akik a szegény és szabadszájú prolikat, pillanatok alatt váltva át egyik figurából a másikba. És, ahogy az már lenni szokott, olykor mindkét szerepükből kiesnek.
Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a láthatára, a lentet a fent leváltja. Aztán újra ringat a hinta, fel – le – fel -le, ahogy egykor anya karja. Félelmek és szorongások huss eltűnnek, elrepülnek. A tündérhinták táncosokkal nagyon egy húron pendülnek.
Tíz kortárs magyar író története a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán. Történetek, amelyek lenyomatot adhatnak a korról, amelyben születtek, Szikszai Rémusz rendezében.
16+
185 perc 1 szünettel
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat.