1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…”
Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Rachel mindennap vonattal megy be a városba, így mindennap kétszer halad el a régi háza előtt.
Az a ház előtt, ahol a volt férje az új feleségével és nemrég született gyermekükkel lakik.
“Egyszerűen nem lehet ezekbe a rendszerekbe belelátni. Hogyha nem vagy benne, hogyha nincs belső ember, aki beszél, akkor ezek a dolgok nem derülnek ki.”
Szép nyári nap / Foltos farmerek az út mentén / Szép nyári nap / Sokan vándorolnak úgy, mint én – hangzik fel a Neoton Vándorének című slágere a Veres1Színház új előadásában. A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz.
De tényleg az a barát, akiben rögtön megbízunk? Tényleg csak jót akarnak nekünk az ismerőseink? Tényleg semmi hasznosat nem tanul a diák az iskolában? Tényleg jobb egy távoli vidéken élni, mint otthon? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk legújabb családi musicalünkben.
Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket..
Igazi színházi különlegesség: Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye elevenedik meg a színpadon musicalként, Kocsák Tibor zenéjével. Mély érzelmek, az éj leplébe burkolódzó bűnök, hitszegés és hűség – Jókai születésének 200. évfordulója tiszteletére a róla elnevezett színházban.
Amilyen lebilincselő olvasmány Agatha Christie regénye, éppolyan élvezetes a friss színpadi változat, amelyet a Kecskeméti Nemzeti Színház mutat be először magyarul.
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
Az előadás középpontjában két fiú története áll, egyikük szegénységben él, míg a másik a trón várományosa. Amikor sorsuk egy véletlen folytán összefonódik és helyet cserélnek, mindkettejük élete gyökeresen megváltozik.
A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje.
Szimultán monodráma sorozat? Többszólamú strorytelling est?
Nincs könnyű dolga annak, aki címszavakat, műfaji meghatározást keres arra a kísérletre, amire az előadás vállalkozik.
A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani.
Maude különc, szabadszájú és harsány nő, Lionel pedig kifogástalan modorú, művelt és meglehetősen cinikus férfi. Ők ketten talán soha nem találkoztak volna, hiszen Maude munkanélküli pincérnőként egy lepukkant lakókocsiparkban él Kaliforniában, Lionel pedig egy neves művészeti alapítványnál dolgozik a kontinens másik felén, New Yorkban.
Az előadás a Miskolci Nemzeti Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciója.
Chioggiában a férfiak többsége a halászatból él. Hónapokat töltenek el a tengeren, míg otthon a nők aggódva várják őket. Ki a férjét, ki a szerelmét, ki a vőlegényét, esetleg a testvérét, s olyan is van, aki meg csak úgy általában várja… a férfiakat.
A csigafiú és katicalány kalandjai a kisgyerekek nyelvén mesélnek azokról a helyzetekről, kapcsolatokról, jellegzetes problémákról, melyek a mindennapjaik részét képezik. Legyen szó barátságok születéséről egy pók barlangjában, hétköznapi konfliktusokról egy tönkretett hóember miatt, csínytevésekről, az esti lefekvés nehézségeiről vagy akár egy jelmezbálba készülés izgalmairól. A Bogyó és Babóca-mesék ismerős és befogadható helyzeteken keresztül szólítják meg mind a gyermekeket, mind pedig szüleiket. A bábelőadás színpadi valósággá varázsolja a gyermekek számára ezt az oly kedves és meghitt mesevilágot.