Jeromos, a népámító politikai hasznot és milliós üzletet lát abban, ha a háborúban megtépázott, szegény székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgeti, az egyes emberekből tömeget csinál. A falu kocsmárosánál rendezi be főhadiszállását. Ki lesz képes ellenállni neki, és átlátni az ármánykodáson? A kocsmáros fia és a falu tekintélyes gazdája is harcba száll a tündökölni akaró Jeromossal.
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
A történet a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző, a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül.
Egy kortárs vígjáték az aggódó szülőkről, akik mindent elrontanak.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, valamint az egyszerűség dicsérete.
Legjobban a nőktől féltem: mondja a fiú, akinek egyetlen nap alatt a szemünk láttára hullik szét az élete, majd veszíti el a szerelmét, és hirtelen egy önismereti zsákutcában találja magát..
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani.
A színpadon egy profi színész és egy profi imprós. Nincs szöveg, nincs próba. Csak kockázat és bizalom.
Állítólag a színészek legnagyobb rémálma, hogy a színpadon állva elfelejtik a szövegüket. De mi van akkor, ha eleve nem is kapnak szöveget? Se karaktert? Se semmilyen fogódzót? Mi történik, ha adott egy színész és egy imprós, és két széken kívül semmilyen kellékük nincs?
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene.
Legendás karácsonyi történet, melyet mindenki ismer. Valódi mese, nemcsak fiataloknak. Látványos, érzelmes, humorral átszőtt játék, korhatár nélkül mindenki gyönyörűségére szolgál.
Ványa imádott húgát Alekszánder vette feleségül. Ványa álmát, a tudományos karriert Alekszánder teljesítette be. Ványa dolgozott a családi birtokon, a pénzt Alekszándernek küldte. Ványa szerelmét a megözvegyült Alekszánder vette feleségül. Helyette él ez a másik? A hírre, hogy Alekszánder a házat is eladná a feje fölül, Ványa felkapja a régi revolvert. Két golyó maradt benne…
Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként.
Beborít, betakar, az érzékeinkre hat, majd eloszlik. Látszólag nyomtalanul, de mégis ott marad a pórusainkban, szinte csiklandozza a bőrt, és hosszú ideig érezzük még magunkon.
Hová tartozunk? Mi az otthon? Ezekről a mindannyiunkat foglalkoztató kérdésekről szól a Jelena Vladušić doktori disszertációja ihlette előadás, amely fényképek segítségével mutatja be azoknak az embereknek, nőknek, férfiaknak, gyerekeknek a sztorijait, akik új életet keresve hagyták el a Balkánt a történelem során. Andrijana Dragnić és Jana Dekanski színésznők játsszák több szerepbe bújva, egy olyan térben, amely a közönség szeme láttára változik. Színpadra írta, rendezte és a díszletet tervezte: Anđelka Nikolić.
A szerb nyelvű előadás magyar és angol felirattal látható.