Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
Mózes és Jézus találkoznak a Margitszigeten. Jézus azért jött Pestre, hogy megnézze mi lett a kereszténységgel, Mózes pedig arra kíváncsi, mit csináltunk a Tízparancsolattal, vajon eleget teszünk-e a mózesi törvényeknek.
A rendhagyó vizuális effektekkel, korhű zenei betétekkel kiegészült darabban feltűnnek az akkori közhangulatot megidéző hús-vér karakterek, akik a politikai mérleg két serpenyőjéből kitekintve, hiteles korrajzot formázva jelenítik meg az első világháború előzményeit, kitörésének rejtett részleteit s annak drámai következményeit.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, a titokzatos idegen, egy életerős férfi, aki puszta jelenlétével felszínre hozza és felkorbácsolja az elfojtott vágyakat, gátlástalanul kihasználva helyzetét, a szenvedés, a hiány által generált lehetőségeket.
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban.
A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell!
Alkotó táncművészek:
Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna
Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia
Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Rendező-koreográfus: Duda Éva
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió
Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
A német szerző, Peter Hacks monodrámája a világirodalom egyik leghíresebb és leghírhedtebb szerelmi viszonyának titkait tárja elénk, mégpedig az egyik fél szemszögéből, ahogyan ő látta, ahogyan ő megélte.
A Norvégminta lassan hömpölygő, mégis rendkívül szórakoztató színpadi élmény, ahol minden mondat alatt ott remeg a kérdés: vajon mi is elférünk-e ebben a rend mintázta világban? Nagyon skandináv, nagyon mai és nagyon humoros. És közben nagyon is rólunk szól.
Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, a titokzatos idegen, egy életerős férfi, aki puszta jelenlétével felszínre hozza és felkorbácsolja az elfojtott vágyakat, gátlástalanul kihasználva helyzetét, a szenvedés, a hiány által generált lehetőségeket.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült.
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember.
Egy megkötözött, Minion-maszkos alak ül Az osztály vesztese felirat alatt. Fotóját az ismeretlen tettes az 5. A osztály Facebook-oldalán teszi mindenki számára elérhetővé. Nem lehet tudni, hogy ki készítette és posztolta a képet, sem azt, hogy ki van a fotón. Az 5. A-ból bárki lehet a tettes. És az áldozat is.
Herczeg Ferenc finoman ironikus világa mögött mély emberi dilemmák húzódnak: a szeretet, a méltóság és a választás szabadsága kerül mérlegre egy kifinomult, mégis törékeny világban. A Kék róka a magyar drámairodalom egyik jelentős darabja, amely ma is érvényesen szól a kapcsolatok rejtett feszültségeiről.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A két világháború közötti magyar ipar fellendítői, úgy mint Weiss Manfréd (gépipar), Richter Gedeon (gyógyszer), Aschner Lipót (Tungsram), Goldberger (textil) mind asszimilált zsidók voltak. E zsidó gazdasági elit iskolapéldája Goldberger Leó, ’textilkirály’, aki Horthy személyes barátja, tanácsadója,
kártyapartnere és még képviselői is.
Tompa Gábor rendező (aki 35 éve vezeti a Kolozsvári Állami Magyar Színházat) egyik legnagyobb sikerű előadása az 1993-ban bemutatott A kopasz énekesnő volt, és azóta is kivételes érzékenységgel állítja színpadra az abszurd színház nagy mestereinek műveit. Kevesen rendeztek annyi Samuel Beckett- és Ionesco darabot, mint
Hírek
sajnos elfogyott
