Összes kategória

Két pár és egy anyós. Szeretők és házasok. Egy titkos romantikus vacsora és egy sokadik születésnap. Yasmina Reza darabjában a hétköznapok magával ragadó humora, a mindannyiunk számára ismerős abszurd véletlenek és az emberi kapcsolatok szövevényes hálója áll a középpontban.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

SZEREPLŐK Kristóf: Szabó Kimmel Tamás Gyöngyi: Fodor Annamária Dr. Sánta Marietta: Roszik Hella Fácska Richárd: Fáncsik Roland Borbála: Messaoudi Emina Sashegyi Bernát: Szabó Zoltán Apollonia Von Höllenthal: Rezes Judit Magnus Oberon Marsallsky: Takács Géza Frau Puch: Jankovics Péter Giuliana Begemotti: Enyedi Éva A Marsall (Stefánka László): Gálvölgyi János Zongora: Kéménczy Antal ALKOTÓK Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján Kéménczy Antal Dramaturg: Enyedi Éva Jelmez: Benedek Mari A jelmeztervező munkatársa: Pattantyus Dóra Díszlet: Khell Zsolt Kellék: Gergely-Farnos Lilla Hang: Belényesi Zoltán Fény: Varga Laca Technikai munkatárs: Berecz Csaba A rendező munkatársai: Hornyák Dóra, Nagy Krisztina Produkciós munkatárs: Jékely Anna Írta és rendezte: Pintér Béla

Baráznay Ignácz történetünk képzeletbeli főhőse. Ő a Szabadságharc mártírja, kit a nemzet csak a „Pákozdi Oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, melynek során bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást. Lassan kiderül számára, hogy az apja korántsem volt olyan eszményi, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.

William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája, Závada Péter átirata és a Társulat improvizációi alapján Rendező: Bodó Viktor 16 éven felülieknek!

Néhány éve A vendégek címmel nagy sikerrel vetítették a mozik Sally Potter filmjét, amelyből az angol forgatókönyvíró és rendező saját maga készített színpadi változatot. A fordulatos fekete komédiát Magyarországon először a Vígszínház Pesti Színházában láthatja a közönség.

Harminchárom álomképet készítünk Keresztes Gábor (Freakin’ Disco együttes tagja, számos magyar film zeneszerzője) zenei montázsára. Olyan szürreális, abszurd, groteszk és közben személyes álom-szkeccseket hozunk létre a társulattal és a meghívott vendégekkel közösen, amelyek pontosan a zenei jeleket követik.

A Látókép Ensemble színházi és filmes alkotóközösség legújabb produkciója, a csapat előző két színdarabjával - az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokkal - együtt akár egy színházi trilógia utolsó részének is tekinthető.

A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.

"..Itt vagyunk Földünk egyik legérdekesebb pontján, amely számos irodalmi- és filmes alkotás ihletője. Több neve is van ennek a vidéknek: Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay. Mai epizódunkban azt vizsgáljuk, hogyan élnek itt az úgynevezett melegek, más néven homoszexuálisok.."

Németországban nagy színpadi sikere volt a vígjátéknak, amely kapcsolatokról, viszonyokról, hazugságról és igazságról szól őszintén és cinkos humorral.

„Tasnádi István keltetőjében született opusz evolúciós problémákat feszeget a csirke-lét szemszögéből. Leleményes jelenetek mutatják be az emberré válás stációit, a társas együttműködés, a nyelv- és mítoszteremtés, a táplálkozás alakulását. Van cirkuszi attrakció, állatszám és börleszk szituáció is, de a permanens hahotázás közben időnként csak elszorul a szív. Jutalom-játék három színésznek, szórakoztató ajándék a nézőnek, a mélyben azonban fenyegetően leselkedik a félelmetes valóság.” (részlet egy kritikából)

Pintér Béla: Anyaszemefénye zenedráma A Pintér Béla és Társulata valamint a Katona József Színház koprodukciója

Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó. Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...

Történetében először az Örkény Színház olyan előadásra készül, amelynek főszereplői nem színészek. A társulat tagjai mellett hétköznapi hősök lépnek színpadra. Elhivatott szakemberek, akik munkája nélkül pillanatok alatt leállna az ország. A gondoskodó szakmák képviselői, akik kitartóan, de láthatatlanul dolgoznak értünk..

Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.

Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.

A Pécsi Nemzeti Színház és az Escargo Hajója koprodukciója

A Harcosok klubja szerzőjének, színpadra eddig még sosem adaptált, újabb horror-szatírája. A Túlélő főhőse egy zuhanó repülőgép pilótafülkéjében meséli el történetét a fekete doboznak...

Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája alapján készült szövegkönyv megírására összeesküdtek: Bánki Gergely, Gábor Sára és Polgár Csaba

A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?

Egy hajóút – hosszú utazás. Van idő mesélni, van idő játszani. Úgy tűnik, barátaink – a Mesélő, Dr. B., Czentovic a sakkvilágbajnok, és persze a skót bányamérnök, McConnor – pont ezt teszik.

KLAUS MANN REGÉNYE NYOMÁN, MIKÓ CSABA ÉS KUKK ZSÓFIA ÁTDOLGOZÁSA ALAPJÁN URBÁN ANDRÁS ÉS A TÁRSULAT: Mefisztó kortárs kabaré egy részben – a Kultúrbrigád és az Átrium előadása

Schwechtje Mihály film- és színházrendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató. A Jurányiban 2019-ben bemutatott Az örökség című darabja Kortárs Magyar Dráma-díjas, és megkapta a 2020-as MOST Fesztivál legjobb stúdiószínházi előadás díját. Szeptember 1-jén kerül bemutatásra a második Jurányis rendezése, a Hajtűkanyar Autósiskola.

A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.

„Hiszem, hogy a (mindenkori) rendszer működésének, és főleg a rendszerben élő egyén lélektanának szétszálazásán keresztül reflektáltabban tudunk magunkról, tetteink miértjeiről és a szükséges következő lépéseinkről gondolkodni.” (Kovács D. Dániel, rendező)

Opera három felvonásban, elő- és utójátékkal, francia nyelven, magyar és angol felirattal

Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő, aki keresztül-kasul utazta a Szovjetuniót, majd annak utódállamait, hogy interjúkat készítsen egyszerű emberekkel, akik szemtanúi voltak a nagy kommunista birodalom széthullásának, testközelből élték át a csernobili katasztrófát vagy az afganisztáni háborút.Ezek a vallomások eddig soha nem tapasztalt éles fénnyel világítják meg a poszt-szovjet társadalmak traumáit, miközben rendkívül részletgazdag leírását adják az átélt eseményeknek.

A darabnak nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom.

New Yorkban vagyunk, a hetvenes években, a bűnügyi statisztikák legmagasabb és a crack-járvány legmélyebb pontján, amikor Harry bezárja az anyját a kamrába, hogy nyugalomban lophassa el a tévéjét, és a pénzből heroint vegyen. Ezzel el is indítja a lavinát, ami nemcsak őt és az édesanyját, de szerelmét és legjobb barátját is meglepő gyorsasággal temeti maga alá.

Stork Natasa fölkeresi a lakásán Zsótér tanár urat. Csokit meg pisztáciát hoz, és egy könyvet, melyben Pilinszky János beszélget Sheryl Suttonnal.

A tizenhét éves Johanna, a bukaresti balettintézet ígéretes növendéke, egyedül marad Ceausescu Romániájában. Névházasság segítségével próbál szabadulni a pokolból és áttelepülni a viszonylag élhetőbb Magyarországra. Választania kell a szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan jövő között.

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

A Piszkavas (Leenane szépe) a harmincas éveiben járó, lassan vénkisasszonnyá savanyodó Maureen és zsarnoki természetű anyja, Mag történetét meséli el. Mi lesz, ha két, érzelmileg sérült nő eseménytelen, acsarkodással kitöltött életébe betoppan egy férfi? Vajon beteljesülhet-e Maureen életének első és utolsó szerelme?