Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?
200 évvel megnyitása és egy évszázaddal az első Van Gogh-művek megszerzése után a National Gallery az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb Van Gogh-kiállításának ad otthont.
A több, mint 100 éves, még a forradalom előtti orosz-zsidó-némafilmekből láthatunk néhányat Geréb Anna, filmtörténész szakmai bevezetésével, tartalmi magyarázásával és zenei aláfestéssel.
A Magyar Kultúra Napja: A feleségem története – filmvetítés
Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó filmje
Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos regénye alapján készült.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Az ember egy ismeretlennek gyakran könnyebben kitárulkozik, mint akár a születendő gyermeke apjának. Így van ezzel Daphné is, aki François távollétében a férfi unokatestvérével folytat egyre bensőségesebb beszélgetéseket.
Ki volt az a nő, aki a ragyogó színek, a buja szemöldök és a virágkoszorúk mögött rejtőzött? Ássa bele magát egy igazi ikon életművébe, fedezze fel nagyságát, és tárja fel a gyakran viharos élete mögött húzódó élettapasztalatokat!
A huszadik század fordulóján az olaj mesés vagyont hozott az oszázs törzs tagjainak, szinte egyik pillanatról a másikra valóságos krőzusok lettek. Az őslakosok pénze azonnal felkeltette a fehér nyerészkedők figyelmét, akik kezdetben megtévesztéssel, zsarolással és lopással próbálták őket megrövidíteni, majd gyilkossághoz folyamodtak.
Az Exhibition on Screen sorozat újabb évadát – a Buckingham-palota Queen’s Gallery kiállítótermében rendezett kiállítás alapján készült – Canaletto és a velencei művészet című filmmel nyitja, amely egy magával ragadó utazásra hív a híres velencei tájképfestő életébe és művészetébe. Senki sem tudta jobban megragadni Velence lényegét és varázsát, mint Giovanni Antonio Canal, akit Canalettóként ismerünk.
A kihívásnak eleget tettek: öt év restaurálás után a párizsi Notre-Dame katedrális újra megnyitja kapuit. 2020 és 2024 között a NOTRE-DAME FELTÁMADÁSA című film a katedrális restaurálásában részt vevők munkásságát követte nyomon.
2024-ben ismét fellépett a Müpában az Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra nevű formáció. Nagy buli volt. Folkpunk? Balkáni mulatós? Hagyjuk a kategóriákat! Kusturica a filmjeiben roppant következetesen építkezik a zenével. (Olykor slágerré is fajulnak a dalok.)
A londoni Nemzeti Galéria a világ egyik legnagyobb képtára. Tele van remekművekkel, a történetek, egyben a történelem kifogyhatatlan forrása. De kinek a történeteit is meséli el? Melyik műalkotásnak van a legnagyobb hatása és kire? A művészet ereje abban rejlik, hogy mindenkihez szól, függetlenül művészettörténeti ismereteitől, társadalmi hátterétől, vallásától.
Hírek
Jegyvásárlás
