Március és május között három különleges vetítéssel idézzük meg Tarr Béla életművét a KMO Filmklubban. A kortárs magyar film legendás rendezőjének ikonikus alkotásait elemzések és szakértői kommentárok segítségével mutatjuk be, így minden alkalom egyedülálló betekintést nyújt a filmes világába.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Egy éjszaka, három történet Memphisben. Három nézőpontból. Jim Jarmusch kitalált ehhez a filmhez egy végtelenül izgalmas történetmesélést. (Későbbi filmjeiben is gyakran választja a mesemondás szokatlan formáit.) Ráadásul ezt csak a második történetben leplezi le. Innen kezdve viszont másként nézzük a filmet. Gonosz egy trükk, mert arra késztet bennünket, hogy sokkal alaposabban figyeljünk a részletekre, az apró jelekre.
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
Ki volt az a nő, aki a ragyogó színek, a buja szemöldök és a virágkoszorúk mögött rejtőzött? Ássa bele magát egy igazi ikon életművébe, fedezze fel nagyságát, és tárja fel a gyakran viharos élete mögött húzódó élettapasztalatokat!
Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.
Az igazságtalanul elbocsátott építési vezető, Stan (Rayane Bensetti) egymillió eurót lop el vezérigazgatója széfjéből. Amikor megtudja, hogy a kirúgás egy előléptetési teszt volt, kétségbeesett és szokatlan lépésre szánja el magát: megpróbálja titokban visszajuttatni a pénzt, mielőtt a főnöke másnap reggel beér az irodába. Problémáit tetézi, hogy a széf kinyitásához előbb meg kell szereznie annak kulcsát főnöke lakásából, így kénytelen felfogadni Párizs legfurább, és legkiszámíthatatlanabb lakatosát, Hippolyte-ot (Christian Clavier). Stan számára ez az éjszaka hosszúnak ígérkezik.
Csatlakozz egy különleges, inspiráló estére, ahol nemcsak egy hihetetlen sportteljesítmény történetét láthatod a vásznon, hanem magát az embert is megismerheted mögötte.
A TransCanada Ultra című dokumentumfilm a komáromi vasember, Szőnyi Ferenc elképesztő, 12 500 kilométeres kanadai küldetését mutatja be, amelyet 45 nap, 3 óra és 14 perc alatt teljesített – ezzel világrekordot döntve.