Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Mi köti össze a múltat a jelennel? Természetesen a szerelem. És a zene. De csak ha nagyon jó.
Lili korunk tipikus lánya: magányos, és igyekszik bebeszélni magának, hogy így jó neki. De egyszer a szülei lakásában talál egy régi levélcsomagot, amit az anyja, úgy látszik, egyáltalán nem akart megmutatni neki. Ő persze nem sokat habozik, olvasni kezd, és megelevenedik előtte a múlt…
El tudjuk még képzelni, hogy milyen volt az, amikor nem lehetett utazni? Fiatalabb nézők számára talán felfoghatatlan. Na és az, hogy lehet utazni, de nincs rá pénz? Az már annál ismerősebb!
Mi köti össze a múltat a jelennel? Természetesen a szerelem. És a zene. De csak ha nagyon jó.
Lili korunk tipikus lánya: magányos, és igyekszik bebeszélni magának, hogy így jó neki. De egyszer a szülei lakásában talál egy régi levélcsomagot, amit az anyja, úgy látszik, egyáltalán nem akart megmutatni neki. Ő persze nem sokat habozik, olvasni kezd, és megelevenedik előtte a múlt…
Az emlékesten műsorában a legendás pop ikonok dalait Mahó Andrea Sári Évi és Egyházi Géza és Pesák Ádám köti csokorba.
A Sturcz Szmollbend gondoskodik ezúttal is, hogy méltó módon szólaljanak meg a jól ismert slágerek.
Volt, ugye, a Diploma előtt (1967), ez meg itt az érettségi utáni pillanat. Egyéjszakás történet 1962-ből. George Lucas második filmje, amelyet öt Oscar-díjra is jelöltek, beleértve a legjobb film, rendezés és forgatókönyv díját is. Különleges road movie ez, ugyanis fiatal hősei nem jutnak ki az országútra – a városban cirkálnak.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Még az animációs filmek műfajában is ritka pillanat az, amikor egy hazai produkció nem a legendákkal teli múlt megidézésén dolgozik, még csak nem is a jelen visszásságairól ad kórképet, hanem a jövőt festi le.
200 évvel megnyitása és egy évszázaddal az első Van Gogh-művek megszerzése után a National Gallery az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb Van Gogh-kiállításának ad otthont.