Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének új filmje a Csendes barát, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén.
Majdnem mint egy család, de örökké átmeneti: három ifjúságsegítő munkás a szülői szeretet, a bürokrácia és a gyermekvédelmi szolgálatok forgatagában próbál otthont teremteni gyerekeknek. Egy film a gyermeknevelés nevű szupererőről és az ezerarcú családról
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
„Mi az élet? Egy kémiai információs rendszer” – vallja a magyar származású tudós, Dékány Gyula, akit ebbéli meggyőződése áttörő felfedezésekhez vezetett. Több mint két évtizede osztja meg életét Európa és Ausztrália között, családjától 16 ezer kilométerre tudományos áttöréseknek szenteli magát.
Arum szülei a büszke 386-os generáció tagjai, amely jelentős szerepet játszott Dél-Korea demokratizálásában. Hogy jobb világot hagyjon hátra, apja köztisztviselő lett, anyja pedig feminista aktivista.
Volt, ugye, a Diploma előtt (1967), ez meg itt az érettségi utáni pillanat. Egyéjszakás történet 1962-ből. George Lucas második filmje, amelyet öt Oscar-díjra is jelöltek, beleértve a legjobb film, rendezés és forgatókönyv díját is. Különleges road movie ez, ugyanis fiatal hősei nem jutnak ki az országútra – a városban cirkálnak.
Felesége hirtelen halála után Jochec úr vállalja magára két tizenéves gyermeke, Vanesa és a súlyos autizmussal élő Petr gondozását. Korábban munkája miatt sokat volt távol, most azonban egyedül kell megbirkóznia a kihívásokkal: egyensúlyt teremteni gyermekei ellátása, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a háztartás vezetése között.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Az Alpok festői szépségű, csendes falujában, Vermiglióban keres menedéket a második világháború elől bújkáló szicíliai katona, Pietro. Megérkezése felforgatja az egyébként zárt közösség, különösen a helyi tanító családjának mindennapjait.
DOG borzasztó magányosan él Manhattanben. És mivel ez így nem mehet tovább, épít magának egy robotot. Ám kalandos barátságuknak egy nyári estén szomorú véget vet… a rozsda. Talán csak nem örökre?
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Eljött az idő, hogy az ifjú Benedikt herceg végre megházasodjon. Amikor meglát egy festményt Karolina hercegnőről, teljesen elbűvöli őt, és azonnal a lányba szeret. Kertésznek öltözve elvegyül a hercegnő udvarában, és álruhájában próbálja meg elnyerni szívét. De Karolina kikosarazza. Benedikt azonban nem adja fel és a fiatalok végül egymásba szeretnek.
A történet egy bankrablót, Ankert követi, aki frissen szabadul a börtönből, és a zsákmányért indul. Egyedül a bátyja, Manfred tudja, hol van a pénz elásva, aki mentális betegségben szenved, és már nem emlékszik rá, hol is van.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
A film a valóságból inspirálódó fiktív cselekményének középpontjába egy magyar orvosnőt helyez. A történet során párhuzamosan fut és összefonódik a magyar katonák önfeláldozó küzdelmének szála a háborús városból kijutni próbálók elkeseredett menekülésével. A fináléban az apokalipszisbe süllyedő repülőtéren nincs már törvény, nincs rend - a magyar katonák kitartása, hősiessége és embersége dönt életről és halálról.
A nem túl távoli jövőben egy magányos kislány, Iris egy különös szivárványra lesz figyelmes, amelyet egy égen átsuhanó, színes köpenybe öltözött alak rajzol az égre. Arco, az égből pottyant fiú az évezred végéről érkezett, egy felhők fölé épült városból, egy félresikerült időutazás következtében. Iris menedéket nyújt a fiúnak, és mindent megtesz, hogy segítsen neki visszajutni a saját idejébe.
Ákos közel négy évtizede a magyar kulturális élet meghatározó alakja, dalaival több generáció életét kíséri végig. A Kossuth-díjas énekes-dalszerző játszott a legtöbbször a Budapest Sportcsarnokban és a Papp László Arénában, kiadványai rendszeresen az eladási listák élén landolnak.