Mozi

Mindenki maga dönti el, hogy mennyire kíván elmerülni Ruben Brandt rejtélyes világában. Van, amikor egyszerűen nem vágyunk többre, mint egy klasszikus, fordulatokkal teli krimire. Máskor pedig szeretjük megkapargatni a felszínt, és benézni a színfalak mögé: talán ezzel a fajta figyelemmel nyílik csak meg igazán a film.

Animációs költségvetéshez mérve szinte fillérekből készült el, nyelvezete olyan nyers, hogy még ma is kérdés, miként tudott egyáltalán a mozikba kerülni, sikere pedig semennyit sem halványult két évtized alatt.

Bemutatni aligha kell bárkinek, újranézni viszont annál inkább érdemes. Nemcsak a részletgazdag animált világban megbúvó újabb és újabb poénok egész sora miatt, hanem mert amit nézünk, az tényleg remekmű.

Ha valaki kételkedne az amerikai álom létezésében, csak fussa át gyorsan Csupó Gábor életútját. A hetvenes években előbb rövid ideig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott – többek között a Mézga család-sorozaton – majd egy bátor húzással az amerikai Hanna–Barberánál találta magát fázisrajzolóként.

Mi újat lehet még elmondani a magyar drámairodalom legtöbbet feldolgozott darabjáról? A jelek szerint nagyon is sokat, ugyanis Jankovics Marcell közel három évtizeden át dolgozott a mű animációs adaptációján, amelyben az aprólékos alkotói vízió éppúgy szerepet játszott, mint a rendszerváltás utáni magyar filmipar korlátozott lehetőségei.

Egy irgalmatlan erejű fiú, akinek meg kell tanulnia használnia különleges képességeit, feloldhatatlan világnézeti konfliktusban áll bátyjával, és eközben mindig az elesettek, a jók pártján áll. Ismerős? Akár egy 21. századi szuperhősfilm kivonatát is olvashatnánk, és nem is állnánk olyan messze az igazságtól.

Szeretnénk benneteket meghívni a 2025. február 15-én, szombaton megrendezésre kerülő 3 vetítéses animációs film rendezvényünkre. Találkozhatsz kedvenc videósaiddal is, ott lesz: ZsDav, DoggyAndi, Jánosik Gergő és Aida Vagyok.

Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.

Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.