A Karzatkoncert-sorozat következő állomása Bécs, az osztrák fővárosról pedig garantáltan mindenkinek a zene jut eszébe, legyen szó a klasszika mestereiről, a Monarchia időszakának pezsgő zenei életéről vagy az új bécsi iskola modern muzsikájáról.
Az ismert dalszövegíró és előadó új, romantikus oldaláról mutatkozik be Váczi Eszterrel közös Vabadaba című koncert-estjén. 2023 őszén a produkciós több vidéki nagyvárosban is látható lesz.
Einaudi egyszerű, de kísértetiesen szép minimalista zongoraműveiről és lenyűgöző filmzenéiről ismert. Közel harmincéves munkássága alatt számos olyan albumot adott ki, amelyek a slágerlisták élén szerepeltek, a világ legrangosabb koncerttermeiben telt házzal játszottak, és zenéje számos híres filmben szerepelt (Az érinthetetlenek, Doktor Zsivago, This is England, Nomadland stb.).
A rendezvény 6 éven aluli gyermekek számára nem ajánlott.
A koncert az ismert nemzetközi- és a magyar örökzöld slágereket a Studio11 nagyzenekari kíséretével a rendkívül sokoldalú „műfaji kalandozó” Szabó Ádám szólaltatja meg.
Régi és új szerzemények, a pánsíp és a szaxofon hangja is egységesen meghatározza a megszokott és jól ismert St.Martin hangzást.
ÚJ ZENEKAROMMAL, 10 kiváló művész kollégával, várom az érdeklődőket.
Hallható lesz a lírai jazz a dinamikus folk az értékes klasszikusok fúziója.
A közönség nélkül nincs értelme a művészetnek! Várom önöket sok szeretettel!
Aki nem jön el hiányozni fog!
C. Saint-Saëns: Sámson és Delila: Bacchanália (8’)
C. Saint-Saëns: A múzsa és a költő (19’)
***
A. Dvořák: IX. (e-moll) „Az új világból” szimfónia, op. 95 (40’)
Közreműködik:
Mirabai Weißmehl Rosenfeld – hegedű
Bogányi Tibor - cselló
Kontinenseken átívelő műsorral érkezik a 20–21. századi zene Grammy-díjas nagykövete. David Robertson nemcsak híresen jó hangulatot teremt maga és a vele dolgozó zenekarok között, nem csupán magas fokú muzikalitásával és letisztult mozdulataival varázsolja el közönségét, de mindig ötletes, kalandos, izgalmas programokat állít össze.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
Csapó Gyula zeneszerző barátunk 70. születésnapja apropójából hallgatunk bele ezúttal abba, kik és milyen céllal settenkednek egy bizonyos Aranykor körül a nyugati féltekén: az Egyesült Államokban, Kanadában, és Angliában; végül, de korántsem utolsó sorban bemutatjuk a magyar közönségnek George Lewis-t. George Emanuel Lewis (sz. 1952) amerikai zeneszerző, előadóművész és a kísérleti zene kutatója.
18 megjelent lemez után először egész estés filmkoncertet forgattak a művésznővel. A „Csirbiri” koncerten a filmkoncert zenei anyagából hallható válogatás, amely csokorba fogja Halász Judit egyedülálló pályafutásának legnépszerűbb alkotásait.
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.
Az ócsai gyermekkórus és a templom műemlék orgonája is megszólal ebben a lélekemelő zenei élményben. Klasszikus tér, különleges zene, közösségi élmény.
„Virágok közé rejtett ágyúk.” – mondja Schumann Chopin zenei világáról. A Zeneszerzőportrék sorozatban tehetséges fiatal művészek és a házigazda, Eckhardt Gábor mutatják be most Chopin pályája kezdetét.
Kalap Jakab saját dalaiból álló Bábkoncertje a folk-világzene sokszínűségét ötvözi a magyar hagyományokkal, kialakítva ezzel sajátos egyedi stílusát, mely nagy sikert arat a gyermekek és szüleik körében.
Egy alkalommal Magyarországon a Cartoon's music from the world / Mesefilmzenék a nagyvilágból című szimfonikus koncert, melyre meghívtuk hazai sztárelőadóinkat, így az Ő tolmácsolásukban is hallható lesz a hazai és a világ legismertebb mese-és rajzfilmslágerek.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,