Koncert, zene

Zhang Zhong Shi 1996-ban született Budapesten. 7 évesen kezdte meg zenei tanulmányait. 2019-ben nagysikerű szólóestet adott a Duna Palota dísztermében, és fellépet Bécsben az ENSZ Kínai Kultúra Nap-i gáláján.

A koncert első része Vivaldi és a játékos allúziók jegyében áll, Baráti Kristóf játéka pedig mindezeket felejthetetlen élménnyé avatja. Az est második felében a kvartett-irodalom egyik csúcsa, Schubert A halál és a lányka címen ismert vonósnégyese szólal meg, mely Gustav Mahler nevezetes átdolgozása óta a vonószenekarok legnemesebb erőpróbájának számít.

Mozart: C-dúr fantázia és fúga, K. 394, A-dúr szonáta, K. 331, a-moll rondó, K. 511 *** Schumann: Bunte Blätter, op. 99

Születésnapi koncertsorozat Lackfi János fél évszázados fennállása alatt színes irodalmi lábnyomot hagyott a földgolyó hazai szegletén. Vers, próza, dráma, fordítás, dalszöveg minden mennyiségben. Vidámság, szomorúság, mélységek, magasságok! Most ebből az ünnepi alkalomból zenész barátaival színpadra áll, és vagányabbnál vagányabb produkciókkal ajándékozza meg a közönséget. Ötven év, ötvenöt kötet, öt hónap, öt koncert a 2021-es évben. Ötvenkedjünk együtt a MOMkult-ban!

Visszafelé haladva az időben három zenetörténeti korszakon vezeti majd keresztül ezen a koncerten közönségét Keller András és zenekara. Méghozzá a jelenkor zenéjével indulva, hiszen napjaink talán legünnepeltebb komponistája, a brit Thomas Adès Colette-szvitje az azonos című 2018-as, nagysikerű életrajzi film zenéiből került összeállításra.

Vannak életrajzi vonatkozású zeneművek, olyanok, amelyek valamilyen okból kiemelten fontossá váltak szerzőjük életében. Robert Schumann egyetlen befejezett zongoraversenye nemcsak a pianistának készülő, de karrierjét saját maga derékba törő szerző életében mérföldkő, hanem a romantikus zongoraverseny-irodalomban is.

Robert Schumann, akiről az utókor számára már kétségkívül kiderült, hogy költő, méghozzá a romantika zeneköltőinek egyik legnagyobbika. Erről ad majd bizonyságot e koncert első fele is: az 1849-es Konzertstück és zongoraötös műfaját forradalmasító Esz-dúr kvintett megszólaltatása révén, a kongeniális Schumann-előadó, Ránki Dezső és a Keller Quartet főszereplésével.

A tizenkilenc éves Mozart és a hetvenkét esztendős Bruckner, a hegedűverseny műfajában először kiemelkedőt alkotó egykori csodagyerek és az életre nosztalgikusan visszatekintő idős mester remekművei kerülnek egymás mellé ezen a koncerten. Mozart legnépszerűbb hegedűversenyének szólistája, a német Julia Fischer nemcsak hegedűművész, de zongorista, kvartettjátékos, tanár és egy ifjúsági zenekar alapítója is.

A Próbatermi vendégség sorozatban – amely évek óta hagyomány a Nemzeti Filharmonikusoknál – a zenekar próbatermébe invitáljuk a közönséget. Ezek a koncertek a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei számára is különlegesek, hiszen kamaraegyüttesekben és az általuk kiválasztott művek előadóiként közvetlenebb kapcsolatot teremthetnek a közönséggel.

A zenés utazáson a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze, Iván Gábor kalauzolja végig a kicsiket, a jó hangulatért és a könnyebb megértésért pedig Méhes Csaba pantomimművész felel.

A 2020/21-es évadban folytatjuk a Nemzeti Énekkar két éve indult, sikeres és népszerű bérletét, melyet az együttes néhai alapítójáról, Pászti Miklósról neveztünk el. A koncertsorozat helyszínéül az Olasz Kultúrintézet helyett a patinás és nagyobb befogadóképességű Vigadót választottuk.

A holokauszt áldozatává lett Nádor Mihály késő romantikus Hegedűversenyét, akárcsak a legelső felhangzásakor, úgy ezúttal is Kelemen Barnabás fogja megszólaltatni, hogy különösen a mű zárótételében sokadjára kamatoztassa majd lenyűgöző virtuozitását.

2021-ben három részes bérlettel folytatódik az Operajátszóház a Budapesti Vonósokkal. Ezúttal alkalmakon átívelő folytatásos operamese lesz. A mese neve: Bohémélet.

A Zenemánia következő évadában egyetlen nagy jelentőségű zenei műfajt fogunk körbejárni: a szimfonikus költeményt. Ám nem a híres darabokat fogjuk megvizsgálni, hanem olyan szerzők itthon nem játszott műveit, akiknek minden egyes hangjuk meglepetést tartogat.

Mivel a koncert dátuma április 1., talán egy-két mulatságos anekdota is elhangzik ezen az estén. Miért is ne, hiszen a régóta népszerű Orgona-sztorik lényege, hogy történetmesélős koncerteken hozza közel a közönséghez a zenét. És melyik komoly szerzőről ne ismernénk derűs históriákat? César Franck például a fiatal Debussyt is tanította a párizsi Conservatoire-on. „Moduláljon, moduláljon!” - nógatta. „Miért tenném, ha jól érzem magam ebben a hangnemben?” - lázadozott a későbbi impresszionizmus ifjú zsenije.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar zeneakadémiai bérletének harmadik hangversenye az együttes tradícióiról szól: Bach-Mozart, Mozart és Bach, együtt a lágy és filozofikus játékstílusáról ismert tehetséges magyar zongoristával Fejérvári Zoltánnal – olyan minőségi művészi közös megvalósításban, amelyet az idén 58 éves zenekartól megszokhattunk.

A Próbatermi vendégség sorozatban – amely évek óta hagyomány a Nemzeti Filharmonikusoknál – a zenekar próbatermébe invitáljuk a közönséget. Ezek a koncertek a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei számára is különlegesek, hiszen kamaraegyüttesekben és az általuk kiválasztott művek előadóiként közvetlenebb kapcsolatot teremthetnek a közönséggel.

Vannak szerzők, akiknek nincs szükségük sorsfordító élményekre ahhoz, hogy nagyszerű műveket írjanak. Néha elég, ha a komponista kifogyhatatlan fantáziával áll hozzá a kor legtipikusabb műfajához. Máskor hangszerjátékosként saját maga válik az ihlet forrásává; esetleg felsőbb utasításra improvizál, és közben megalkotja élete egyik fő művét. Vivaldi etalont jelentő szonátái, a kürtös Punto virtuóz, érzéki darabja és Bach nagyszabású kánonsorozata korhű hangszereken szólal meg a BFZ muzsikusainak izgalmas formációiban.

Richard Strauss: Don Juan Richard Strauss: Négy utolsó ének Brahms: II. (B-dúr) zongoraverseny Szutrély Katalin – szoprán Berecz Mihály – zongora Vezényel: Vashegyi György

Születésnapi koncertsorozat Lackfi János fél évszázados fennállása alatt színes irodalmi lábnyomot hagyott a földgolyó hazai szegletén. Vers, próza, dráma, fordítás, dalszöveg minden mennyiségben. Vidámság, szomorúság, mélységek, magasságok! Most ebből az ünnepi alkalomból zenész barátaival színpadra áll, és vagányabbnál vagányabb produkciókkal ajándékozza meg a közönséget. Ötven év, ötvenöt kötet, öt hónap, öt koncert a 2021-es évben. Ötvenkedjünk együtt a MOMkult-ban!

A zenés utazáson a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze, Iván Gábor kalauzolja végig a kicsiket, a jó hangulatért és a könnyebb megértésért pedig Méhes Csaba pantomimművész felel.

A nagyszerű, mégis koncerttermi ritkaságnak számító versenymű Berecz Mihály szólójával hangzik el, s hogy miről mesél majd édesapja, Berecz András, természetesen titok.

Kamarazene Nagyteremre Les Vents Français

Modernség és hagyományhűség vitája: ehhez szól hozzá a Nemzeti Filharmonikusok Kobayashi bérletének első estje egy Schönberg-, egy Rachmaninov- és egy Brahms-művel. A cseh nemzeti érzés és a pánszláv mozgalom szószólóiként hangzanak fel Smetana és Janáček alkotásai – közülük a Glagolita mise becses ritkaság.

Kabalevszkij: Colas Breugnon – nyitány Sosztakovics: I. hegedűverseny Csajkovszkij: III. szimfónia Vadim Repin – hegedű Vezényel: Hollerung Gábor

A könnyed szórakozástól a megrázó drámáig ível Takács-Nagy Gábor sorozata, a Haydn–Mozart Plusz legújabb koncertje. Ritka alkalom, hogy egy koncerten két kettősverseny is megszólal. A szólisták nemcsak a zenekar tagjaiként bizonyítottak már sokszor, hanem a 2019-es Végh Sándor Versenyen épp ezekben a duófelállásokban nyerték meg a klasszikus kategóriát.

A glissonic az egyik legújabb hangszer, 2016-ban kezdte el fejleszteni a szaxofonos Váczi Dániel és Terebessy Tóbiás. A klasszikus hangszerek felől nézve a glissonic vajon egy kivételes hegedű, vagy inkább egy speciális klarinét? S ha már viszonyítások: egy napjainkban írt zongoraverseny vállalhatja-e az összehasonlítást Mozart hasonló műfajú darabjával?

Egy történet, melyet mindenki nagyon jól ismer: a sötét erdőben a gonosz boszorkány mézeskalácsból épült házikóját ámulva néző két testvér, Jancsi és Juliska képe a Grimm-testvérek népszerű mesegyűjteményének köszönhetően sok-sok generáció közös emlékezetének részévé vált. A legsikeresebb német meseoperában, Humperdinck világszerte játszott művében azonban a hangsúlyok kissé áthelyeződnek, és a mesehősök új arcukat mutatják meg, miközben a történet természetesen itt is megnyugtató véget ér.

A Zenemánia következő évadában egyetlen nagy jelentőségű zenei műfajt fogunk körbejárni: a szimfonikus költeményt. Ám nem a híres darabokat fogjuk megvizsgálni, hanem olyan szerzők itthon nem játszott műveit, akiknek minden egyes hangjuk meglepetést tartogat.