Lajkó István egyike azon elhivatott és felelősségteljes művészeknek, akik nem a könnyű sikert keresik. A Junior Prima-díjas, ma már a budapesti és a kölni zeneakadémián egyaránt oktató muzsikus különleges vonzalmat érez az orosz zene iránt, doktori értekezését is egy olyan témában írta, amelyen keresztül a nevezetes orosz zongorista iskola egyik kevésbé ismert fejezetét tárta fel, izgalmas részletekre is rávilágítva.
A német romantikus opera megteremtőjének tündérnyitánya Anglia számára, a norvég nemzet ünnepelt szerzőjének egyedülálló zongoraversenye és az alkotói válsággal küzdő orosz mester sorsszimfóniája – nehéz ennél színesebb, nemzetközibb műsort összeállítani.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar megfontoltan építkezik: mindig hoz valami frisset, valami érdekeset. Jó ízléssel adagol megszokottat és újat, két örökérvényű klasszikus mű közé illeszt egy itthon még kevésbe ismert, de világszerte egyre többet játszott concertót.
„Korunk legnagyobb Wagner-szopránja” - így méltatja a sajtó a svéd énekesnőt. Nina Stemme az egymillió dolláros Birgit Nilsson-díj birtokosa, akit gyakran a nagy elődhöz, Kirsten Flagstadhoz hasonlítanak. Gluck, Mozart, Haydn, Richard Strauss, Sosztakovics és a kortárs zene világában egyaránt otthonosan mozog, legsajátabb területe azonban Wagner. A Müpában is az ő operáiból szólaltat meg részleteket az énekesnő, aki a Sca
Lengyel és cseh mesterművek, romantikus és 20. századi kompozíciók alkotják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének műsorát, melyben egy népszerű zongoraversenyt fognak közre a táj ihlette szimfonikus alkotások – az elsőt Lengyelország történelmi vidéke, a másodikat Amerika inspirálta.
Kezdetben volt Michael Cunningham Pulitzer-díjjal jutalmazott 1998-as regénye, amelyből 2002-ben Stephen Daldry készített filmet, többek közt Meryl Streep és az alakításával az Oscar-díjat is elnyerő Nicole Kidman főszereplésével.
Kezdetben volt Michael Cunningham Pulitzer-díjjal jutalmazott 1998-as regénye, amelyből 2002-ben Stephen Daldry készített filmet, többek közt Meryl Streep és az alakításával az Oscar-díjat is elnyerő Nicole Kidman főszereplésével.
Koncertecske – így fordíthatnánk le az olasz concertino kifejezést. A BFZ sorozatában olyan művek kerülnek középpontba, amelyek egykor a mai szimfonikus zenekarnál kisebb együttessel, karmester nélkül szólaltak meg.
A boldogságtól az eufóriáig, az élvezettől az eksztázisig igen széles a skála, de középen ott mosolyog szelíden és biztatón a vitán felül legnépszerűbb és talán egyben a legáhítottabb alapérzelem, az öröm.
A zenekar népszerű Manó programja az óvodás és kisiskolás gyerekeknek szól: a játékos, interaktív előadások a zene alapjaival ismertetik meg a gyerekeket.
Minden idők egyik legsikeresebb magyar énekesnője, nevéhez a hatvanas évek óta több ezer sikeres koncert és számtalan sláger fűződik. A művésznő közismert jellegzetes erőteljes hangjáról, hosszan tartó pályafutásáról és sokoldalúságáról.
Kiss Péter a hazai zenei élet újító gondolkodású zongoraművésze, aki nemcsak a kortárs zenei és a kamarazenei szcéna elismert szereplője, hanem merész darabválasztásaival, elképzeléseivel új megvilágításba helyez akár klasszikus műveket is. A Junior Prima- és Artisjus-díjas muzsikus előadásában ezúttal Johannes Brahms titáni erőket, briliáns technikát és elmélyült zeneiséget egyszerre igénylő három remekművét hallhatjuk. Nem sokan vállalkoznak arra, hogy e három szonátát egy hangversenyen szólaltassák meg; nem véletlen, hogy a sokat tapasztalt Robert Schumann is álcázott szimfóniáknak nevezte azokat, és általuk nagy jövőt jósolt az ifjú Brahmsnak. Különleges alkalom tehát, hogy mélyebben bepillantsunk a százhuszonöt éve elhunyt zeneszerző-óriás műhelyébe, és hallhassuk azokat az opuszait, amelyektől elindulva a 19. század egyik legnagyobbjává vált.
„A régizene korhű előadói gyakorlatának egyik legizgalmasabb egyénisége” - így méltatja a sajtó a chilei születésű Catalina Vicens munkásságát. A még fiatal, ám máris hírneves orgona- és csembalóművész két együttese, az Ensemble Servir Antico és a Trio Friman-Ambrosini-Vicens élén érkezik a Müpába, hogy ritkaságokból álló műsort szólaltasson meg.
A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken.
Nincs szebb, mint zenével készülni a karácsonyra. Händel opus magnuma, a Megváltó életútját bemutató Messiás pedig az a mű, amelynél jobban semmi sem illik az ünnep előtti várakozás izgatott és átszellemült hangulatához.
A Magyar Állami Népi Együttes tavaly nagy sikerrel bemutatott karácsonyi táncjátékát ismét megtekintheti a közönség a Müpában. A szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét és izgalmát megjelenítő előadás népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kis Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.
Beethoven és Kodály: mi a közös bennük? A spontán kínálkozó válasz: vélhetően mindketten december 16-án születtek. Vélhetően, mert Kodály valóban akkor látta meg a napvilágot, Beethovent pedig 17-én keresztelték meg. Fontosabb, hogy mindkettejük művészetének középpontjában az erkölcsi tartás áll.
Különleges, látványos koncerttel és sztárvendégekkel várják a rendezők a zenerajongókat az MVM Karácsonyi Koncertre, amely 1999 óta évente a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban kerül megrendezésre a Zeneakadémia Nagytermében.
A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitál bennünket karácsony előtt.
Egy nappal karácsony előtt mi mással teremthetné meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar az ünnepvárás átszellemült hangulatát, mint Bach zenéjével? A Karácsonyi oratórium első három kantátája mellett a nagy barokk szerző egy olyan további, hasonlóan kantátaműfajú alkotását halljuk, amely szintén a karácsony ünnepköréhez kapcsolódik.
Január elsején a Müpa hagyományosan Haydn két nagy oratóriumának egyikével kíván boldog újévet közönségének. Ezen a napon vagy A teremtés, vagy Az évszakok szólal meg, de azért valljuk be: A teremtésre esik többször a választás - Az évszakokat újévkor legutóbb 2014-ben hallottuk, Helmuth Rilling vezényletével. Annál nagyobb öröm most újra találkozni Haydn vokális „pastorale-szimfóniájával”.
Beethoven szimfóniái talán a legjátszottabb darabok a teljes szimfonikus repertoárban. A Zenemánia következő sorozatában csak az első három mű kerül terítékre, alkalmanként egy. Végigkövetjük, hogyan lesz egy tehetségből lázadó, és egy lázadóból zseni.
Hírek
Jegyvásárlás
