2026. május 16-án újra Budapestre érkezik a The Boogie Woogie Show. A több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő koncertprodukció ezúttal is élőben mutatja be a boogie woogie műfaj karakteres hangzását és energiáját.
Ne hagyja ki a varázslatos zenei estét, amelyen a Harry Potter-filmek leghíresebb dallamai és dalai csendülnek fel. Az egyedülálló zongoraműsorban az ötszörös Oscar-díjas zeneszerző, John Williams filmdalai mellett Patrick Doyle, Nicolas Hooper és az Oscar-díjas zeneszerző, Alexandre Desplat művei is felcsendülnek, és a Harry Potter-zene legjavát kínálják.
Sokakat meglepett annak idején, hogy kétéves sikerszériájukat követően, miután megnyerték az A38 tehetségkutatóját, a Talentométert, és bevették Európa színpadait, köztük a Müpát is, a makrohang feloszlott. Aztán újabb, de kellemes meglepetést okoztak a hírrel, hogy 2023-ban újra megszólalt a „jazz for metalheads” – ahogy saját stílusukat meghatározzák.
Mi köti össze Brahmsot és Bartókot? A B betűn kívül a komolyság, a hagyomány tisztelete, saját nemzeti zenéjük továbbfejlesztésének igénye, a nemes mondanivaló és a világban való helyük egész életen át tartó keresése.
Brahms: Rondo alla zingarese (Szüts Apor átirata)
Liszt: Magyar rapszódia no. 4. (d-moll)
Csajkovszkij: Hattyúk tava – Magyar tánc
Mancusi: Egy nyári nap
Bartók: 1. szvit
Vezényel: Guido Mancusi
A MET 2025-2026-os évadának kortárs újdonsága a művészettörténet alighanem leghíresebb festő házaspárját, Frida Kahlót és Diego Riverát állítja a középpontba.
A MET 2025-2026-os évadának kortárs újdonsága a művészettörténet alighanem leghíresebb festő házaspárját, Frida Kahlót és Diego Riverát állítja a középpontba.
A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.
Tárkány-Kovács Bálint verseit elsősorban a Tárkány Művek lemezeiről ismerhette meg a közönség, ám ezek csupán három évtizednyi költészetének töredékét mutatják föl. Általában megzenésített versekről van szó, itt azonban olyan dalokról, amelyek megmaradtak versnek, mert ének helyett a beszéd maradt elsődleges médiumuk.