Vajon tud-e zenélni egy hegedűs, ha nem húzhatja és nem vonhatja?
Hogyan lehet olyan egy habos torta, mint egy zenemű?
Miért fontos, hogy színei vannak a hangoknak?
Évről évre az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is több száz kórusénekes gyűlik össze, hogy több hónapos felkészülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltassák meg Hollerung Gábor vezetésével. A kezdeményezést az éneklés iránti szenvedély vezérli, amely olyan fontos szerepet tölt be az amatőr kórusok életében, hogy még a pandémia alatt is meg tudott valósulni. Idén Händel Izrael Egyiptomban című nagyszabású oratóriuma kerül terítékre.
A májusi koncertjén a klezmer zenekar vendége Jordán Adél, a Budapesti Katonai József Színház művésze lesz. A Máté Erzsi-, a Junior Príma-és Bezerédi-díjas színésznő nem először áll a klezmer zenekarral egy színpadon, a korábbi közös koncert sikerek miatt újabb közös fellépésre invitálták a népszerű művésznőt, aki örömmel fogadta a meghívást.
A legkisebbeknek szóló koncertekre azokat a 1,5-4 éves gyermekeket várjuk szüleikkel, akiknek a mamájuk és a papájuk egykoron a Kaláka dalain nőtt fel.
A 0-3 éves korú kisgyerekeknek ajánlott interaktív programon zenekarunk művészei számukra kedves, örömteli művekkel készülnek. A sorozat megálmodója és műsorvezetője – Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus, aki gyermekdalokkal, ölbeli játékokkal színesíti a foglalkozást.
Van kedvük egy varázslatos, zenés időutazáshoz? A nagyérdemű jóvoltából országos sikerűvé avatott „Szereted-e még?” című műsorban Szécsi Pál olyan legendássá nemesült slágerei kerülnek felidézésre Önökkel közösen, mint a „Csak egy tánc volt”, a „Violák”, az „Én édes Katinkám” „Karolina”, „Gedeon bácsi”, „Két összeillő ember” vagy a Szeretni bolondulásig”.
A lett Iveta Apkalna korunk egyik legünnepeltebb orgonaművésze, aki hazájában folytatott tanulmányai után Angliában és Németországban is képezte magát, s ma a világ minden táján elragadtatottan hallgatják játékát. Boldoczki Gáborról pedig elég annyit mondani: a földkerekség egyik legjobb trombitása, univerzális művész.
Az időről időre változó felállással visszatérő kollektíva hamarosan új albummal jelentkezik, ebből adnak most zenei ízelítőt az Opus Jazz Club közönségének.
A Budapest Zengeráj Prieger Zsolt (Anima Sound System) rendhagyó irodalmi-zenés előadása a 150 éves Budapesthez kötődő írók-költők és úgynevezett humoristák-kabarészerzők – Heltai Jenő, Kassák Lajos, Nagy Endre, Szomory Dezső, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Tóth Árpád, Örkény István, Radnóti Miklós, Krúdy Gyula, József Attila, Rejtő Jenő, Pajor Tamás, Tandori Dezső, Szerb Antal és sokan mások – szomorú és nevetős, klasszikus és zugszínházi, fennkölt és flaszternyelvű szövegeiből készült.
Az összeomlás határán táncoló tenorszaxofon, a kíméletlen gitárriffek és a fékeveszett dobolás egyszerre teremt absztrakt és energikus világot, miközben a zenei megközelítést alapjaiban határozza meg a szabad improvizáció.
Antonin Dvořák (1841-1904) több másik zeneszerzőhöz (pl. Brahms) hasonlóan könnyedebb fajsúlyú művekkel, szerenádokkal nyitotta meg zenekari műveinek sorát. Két fiatalkori szerenádja közül az elsőt vonós zenekarra írta, a Mozart korabeli szerenádok mintáját követve. A másodikban csak fúvós hangszereket és mély vonósokat alkalmaz és ebben a műben már a későbbi szláv táncokat előlegezi meg.
Hírek
Jegyvásárlás
