Az ünnepek közeledtével meg-meg állunk egy pillanatra, díszbe öltöztetjük a lelkünket, egyre gyakrabban jut eszünkbe, vagy csendül fel a rádióban néhány ismerős dallam, ami kihagyhatatlanul elhangzik az ünnepi asztal mellett az esztendő ezen szakaszában.
Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.
Van, amikor nem a csend emlékezik, hanem a zene. Egy hang, amely ismerős. Egy dallam, amely hazavisz. Halottak napján nemcsak azokra gondolunk, akik már nincsenek, hanem arra is, amit nekünk hagytak: történeteket, ízeket, mondatokat, hangokat.
A tavalyi év váratlan fordulatai után új irányt kellett vennem – kívül-belül. Amikor már talán elengedtem a nagylétszámú, közös muzsikálás vágyát, valami mégis elkezdett formát ölteni körülöttem. Szép lassan összeállt egy csapat, és azon kaptuk magunkat, hogy együtt állunk rajthoz egy európai blues verseny döntőjében.
Az ismert dalszövegíró és előadó új, romantikus oldaláról mutatkozik be Váczi Eszterrel közös Vabadaba című koncert-estjén. 2023 őszén a produkciós több vidéki nagyvárosban is látható lesz.
Folytatódó hagyományok, új színek, csodagyerek zeneszerzők és tapasztalt komponisták a Concertino őszi hangversenyén! Pilz János ezúttal is sok szálon kapcsolódó műveket választott a BFZ vonószenekari sorozatának programjára.
A Nemzeti Énekkar elődje, a Magyar Állami Énekkar alapítójának és egykori vezetőjének nevét viselő Pászti bérlet nem meglepő módon a vokális zene gazdag lelőhelye, legyen szó a cappella kórusokról vagy oratorikus remekművekről, hazai vagy külföldi kompozíciókról, régi zenéről vagy kortárs alkotásokról.
Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
A kétszeres aranylemezes zenekar legújabb, még sosem hallott előadása, mely során a Vivaldi 4 évszak crossover műsorban megismert kiváló hegedűművészt, Baranyi Zoltánt, a koncerten mint énekest hallhatja a nagyérdemű.
A koncert a Led Zeppelin ikonikus dupla albumának, az 50 éve megjelent Physical Graffitinek állít emléket. A lemez az évtizedek során a zenekar egyik legsikeresebb alkotásává vált, csak az Egyesült Államokban több mint 16 millió példányban kelt el. Az album legismertebb dalai, mint a Kashmir vagy a Custard Pie mellett, különlegessége a zenei stílusok sokszínűségében és a különböző zenei hatások találkozásában rejlik.
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.
Hajdu Klára a hazai jazzélet kiemelkedő énekes-dalszerzője és tanára. Az utóbbi két évtizedben fellépett Európa és az USA számos nagyvárosának klubjaiban és fesztiváljain.
„A legnagyobb művésznek sincs oly álma, / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe…” – Michelangelo (Babits fordításában idézett) szonettje ihlette a 2013-ban Trio Chagallként alakult együttes új nevét és művészi hitvallását. Az itáliai trió szerint a művek rejtett szépségét az előadás során kell életre hívni – ahogyan egy szobrász kialakítja a tökéletes formát.
Hírek
Jegyvásárlás
