Az élő zene varázsa és a rezes banda elsöprő energiája a színpadon. Harsogó trombiták, andalító szaxofon, szárnyaló kürtök, dübörgő dob – ez nem csak zene – ez életérzés, amit a lábad sem bír mozdulatlanul. A zenekar tagjai évek óta rendszeresen szerepelnek együtt a legkülönfélébb hazai produkciókban.
BARTÓK: 1. Hegedűverseny, Sz. 36, BB 48a
BARTÓK: 2. rapszódia hegedűre és zenekarra, Sz. 90
BARTÓK: Versenymű két zongorára és zenekarra, Sz. 115, BB 121
Az ütősök izgalmas világa a törzsi dobolástól a rock and rollig és tovább! Milliónyi hangszer, hiszen szinte bármiből lehet ütőhangszer - becsatlakozni ér!
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is mélyen gyökerező, fénykorát az 1930-50-es években elérő műfaj az emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi.
A Sárik Péter Trió Fonogram-díjas Jazzkívánságműsor magyarul produkciója igazi sikersorozat, melyben a legnagyobb magyar slágerek jazzes feldolgozásai hallhatóak Falusi Mariann, Sárik Péter, Péter Tamás és Gálfi Attila előadásában.
Földes László Hobo idén év elején ünnepelte 80. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán zenekarával országos turnéra indul, amely keretében egy közös ünneplésre hívja országszerte közönségét.
A 89 éves, az ötvenes évek óta aktív brazil Hermeto Pascoal az egyik legnagyobb élő legenda a latin jazz világában, és korábban még soha nem lépett fel Budapesten. A hatvanas években helyi legendákkal kezdett zenélni, 1971-ben pedig már Miles Davis albumán szerepelt.
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda János Széchenyi-díjas zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző volt. A Zeneakadémia felismert egy korszakos kezdeményezést, így elindulhatott a jazzoktatás az intézményesülés útján: a tanszakból főiskolai, majd egyetemi tanszék lett, 2025-től pedig önálló doktori jazzprogram is indul.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
Rézfúvósok a középpontban: a legkirályabb hangszerek a zenekarban! Hatalmas bulival vár mindenkit a Danubia, aki kíváncsi arra, kik fütyülnek azon a bizonyos rézfán a zenekarban!