Jászai Mari – Blaha Lujza
Két színpadi istennő, két napló- és emlékíró, két köztér-névadó: Blaha Lujza és Jászai Mari. A csalogány és a tragika, akik nélkül a magyar színháztörténet valósággal elmesélhetetlen lenne.
Az egyik legismertebb magyar gyerekszerző, Berg Judit gondozásában és Agócs Írisz rajzaival megjelent Maszat mesesorozat színházi adaptációja, amely 2009 óta az egyik legkedveltebb mese a kisgyermekek körében.
Cseh Tamás kultusza az utóbbi években kissé háttérbe szorította alkotótársa, Bereményi Géza szerepét. Páratlan élményt ígérő, rendhagyó estünk azt kívánja bebizonyítani az elsőrangú író előadásában, hogy a zseniális dalszövegek költészetként, önálló szépirodalmi művekként is megállják a helyüket.
Indul az új év, tele vagyunk fogadalmakkal, vágyakkal azzal kapcsolatban, hogy 2025-ben végre lefogyunk, kevesebbet fogunk dolgozni, társat találunk, boldogabbak leszünk... Van, akinek sikerül, de sokaknak nem. Min múlik ez?
A vajdasági magyar tamburazenekarok a 20. században
előadó: Csonka Balázs
Vajdaság egész területén a magyarság körében a mai napig mélyen meghatározó szerepet tölt be a tamburazene. Ennek ellenére sajnos csak nagyon kevesen foglalkoztak annak múltjával. Az 1900-as évek közepén Király Ernő rögzített számos hangfelvételt a Vajdasági Múzeum és az Újvidéki Rádió számára, ritkán még a mai nap is adásra kerülnek ezek a rádióban.
Napjainkban többek között Csonka Balázs foglalkozik a 20. századi magyar tamburazenekarok repertoárjával, működésével, hangzásával és társadalmi szerepével. Előadásában az eddigi kutatásai eredményeiről számol be, az első zenekarok megjelenéséről, elterjedéséről, elnevezéseiről, illetve szó lesz a vajdasági Tisza menti és a bácskai Duna menti tájegységek meghatározó zenekarairól is.