Talán nem köztudott, de a Városmajor volt a főváros első közparkja. A területet a középkorban még szántóföldként, kaszálóként használták, II. József rendelte el közparkká alakítását. Később a bécsi Práter hangulatát idéző mulatságokat és vurstlikat rendeztek itt. A budai filmkedvelő publikum nagy vágya teljesült, amikor 100 évvel ezelőtt, 1922-ben megnyitotta kapuit a zöldben a Parkmozi.
Miért ne kerülhetnének egymás társaságába nagyon is eltérő világok? A Győri Balett kétrészes estjén pontosan ez történik: a csapat művészeti vezetője, Lukács András Stravinsky inspirálta, éteri szépségű, minimalista koreográfiája után az együttest igazgató Velekei László nagyszabású, a mágikus realizmus hatásáról tanúskodó cselekményes balettje következik.
Carl Orff főművét 1937-ben mutatták be Frankfurtban, a 13. századi versgyűjteményt kantátaszerűen megzenésítő Carmina Buranát eredetileg színpadi játék formájára tervezte a zeneszerző, de önmagában, oratóriumként előadva is a 20.század egyik legkarizmatikusabb és leghatásosabb alkotása.
Az alábbi területekre érvényes a belépőkártya:
Szálkahalmi tanösvény, Hortobágy‐halastavi tanösvény, Górési tanösvény és Fekete‐rét tanösvény, A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. kezelésében lévő halastavakra