Ez az előadás a világ legtudatosabb sodródásának krónikája. Szinte már népmesei a helyzet: a legkisebb író, rapper, slammer, forgatókönyvíró, drámaíró, énekes-dalszerző elindul szerencsét próbálni. De vajon hová érkezik meg? És mikor?
Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.
A Liliom az 1909-es ősbemutató óta az egyik legsikeresebb magyar színmű. Molnár Ferenc klasszikusát Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakon végzett hallgatója viszi színre.
Ivan Menchell pergő, mély emberismeretről árulkodó vérbő komédiája sok-sok kacagás mellett megható, megrendítő pillanatokat kínál mindenkinek, aki valaha szeretett és szerették.
A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.
Egy magas állású főtisztviselő éppen tizedik házassági évfordulójának megünneplésére készül, ahol szigorú erkölcsű apósát és anyósát látják vendégül. A családi idillt egy jó barát rossz hírrel zavarja meg: váratlan vendég érkezésére hívja fel barátja figyelmét, aki nem más, mint hősünk családja elől eltitkolt gyermeke...
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
Osztrovszkij életszínházában mindenki játszik, az éhenkórász színészek és a pénzükért marakodó „civilek” is pojácák. A szerelemvásárlás, a zsugoriság, az alakoskodás éppúgy póz, mint a nagylelkűség vagy az önfeláldozás. A boldogságot (már akinek) végül mégis a művészet ereje hozza el..
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért érdemes élni – Duncan MacMillan tollából.
A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek gogoli groteszkségével a Fodrásznő. A fergeteges tempójú előadás egyszerre krimi és szerelmi történet, megható és nevettető - Viktor Rizsakov rendező egyik mestermunkája - 15 éve a repertoáron, túl a 150. előadáson!
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.
Korszakos festő távozik az élők világából. Képei a világ minden jelentős múzeumában fellelhetők, és egy magára valamit is adó műgyűjtő ki nem hagyná alkotásait a gyűjteményéből.
Hőseink mindent megtesznek, hogy megtalálják a receptet ebben a szellemes, frivol, sikamlós és pikáns komédiában.
És még az is kiderül, hogy mi is az a francia rúdugrás...
Hírek
Jegyvásárlás
