Színház, Irodalom

Mi jut eszünkbe, ha azt a szókapcsolatot halljuk: magyar dal? Azonnal beindul a fejünkben a lemezjátszó? Máris dúdoljuk valamelyik kedvencünket? Amit hallunk, merőben más, mint egy cseh, lengyel, angol vagy amerikai dal?

Szerkesztő-rendező: Seres Tamás

Előadják: Ember Márk, Törőcsik Franciska, Wunderlich József

Mire jó a szépirodalom? Szabó T. Annától két friss kötet is napvilágot látott 2024-ben: a Dudorászó című gyerekkönyv, majd az új verseskötete 2024 őszén, Vigasz címmel. Máris siker mindkét kötet.

Ázott hajában hét halott bogár ragyog
Radnóti est
Mik és Fanni belső világa

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokon kivetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív zenei kísérete segíti elő az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

Zenés emlékezés nagy magyar írókra és költőkre a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Márai Sándor (1900-1989) írói műfajokban gazdag életműve, tragikus fordulatokban sem szűkölködő élete, annak bemutatása, értelmezése sokfajta megközelítést tesz lehetővé. Ez a játék a két világháború közötti szakmai és közönségsikert jelentő bő évtizedet drámai erővel lezáró 1948 utáni időszakot, a magyar olvasóktól, s főleg a magyar történelemtől, kultúrától, nyelvtől kényszerűen elszakított alkotóember gyötrelmes belső vívódásait érzékelteti egy számára idegen közegben.

A Csíkszentdomokoson élő, József Attila- és Babérkoszorú-díjas Lövétei Lázár László költészete teljesen eredeti színfolt a magyar irodalom palettáján.

A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.

A korábbi nagysikerű Wass Albert–, Vörösmarty–, Petőfi– és Mikszáth estek után idén is folytatódik a népszerű, Takaró Mihály irodalomtörténész vezette "Újszínházi beszélgetések" irodalom– és színháztörténeti sorozat.

Talán kevesen lepődnek meg azon, hogy Szerb Antal filozofikus, sokrétű szövegvilága időről időre megszólítja a nyitott és elhivatott művészeket, arra késztetve őket, hogy alkotóként elmerüljenek benne, a tapasztaltakat megosszák, elérhetővé tegyék a szélesebb közönség számára.

József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.

Annak ellenére, hogy Karinthy Frigyes nem kedvelte, ha a humoros szövegek írójának skatulyájába kényszerítették, saját korában kétségkívül uralkodott ezen a területen. Az azonban egyedülálló jelenség, hogy a szerző leszármazottai ugyancsak jelentős művészek lettek, tovább gazdagítva a névhez kapcsolódó asszociációinkat.

Kortárs irodalmunk egyik legnépszerűbb költőjének, műfordítójának, nyelvészének életmű-estje különleges élményt kínál a közönségnek.

Ha a 20. század irodalmi párosait kell megnevezni, a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspár mellett Szilágyi Domokos és Hervay Gizella szintén említést érdemel, bár közös életük nem tartott sokáig. Kettejük életútja külön-külön is izgalmas felfedezést ígér, ugyanakkor költői nyelvük is változást hozott a korábban uralkodóhoz képest.