József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.
Gyakran találkozni azzal az általános vélekedéssel a diákok körében, hogy mindenki, aki a tankönyvekben szerepel, csak egy távoli, piedesztál álló, morálisan vitathatatlan erényeket felmutató hérosz lehetett, s el sem tudják képzelni (bár az életrajzok gyakran utalnak erre, a részletektől megkímélve), hogy milyen problémákkal, emberi gyarlóságokkal, hétköznapi drámákkal volt az ő életük is teli.
Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.
Vajon mit tenne Don Juan, ha itt és most élne közöttünk? Megint elbűvölne, ujja köré csavarna és tönkretenne minket, vagy bűvereje ma már nem működne, és a végén a Kőszobornak se kellene?
Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.
És akkor hirtelen történik valami; valami rendkívüli, amire a teljes szakma és az olvasóközönség egy emberként kapja fel a fejét: megjelenik az eddig színpadi szerzőkként ismert egypetéjű ikrek Lesz majd minden című regénye.
Hírek
Jegyvásárlás
