Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️
A Lapozó, mint egy színes album, képeket, „táncképeket” pörget egymás után. A végigpörgetett képek rávilágítanak arra, hogy korunkban mekkora szerepet játszik a vizualitás. Képek, mozgóképek irdatlan tömege határozza meg a világunkat, az identitásunkat, uralja szociális interakcióinkat. A képek befolyásolnak, manipulálnak, torzítanak. Felértékelődik a saját kép. Az elképesztő képözön kihat a hiúságunkra is. Holott mindez csak hiábavalóság. Vanitas.
Ausztrália egy földrésznyi sziget, egy másik világ. Olyan ország, ahol több évtizedet is el lehet úgy tölteni, hogy minden nap nyújt új, érdekes élményeket, ahol a vad természetet képtelen az ember saját uralma alá vonni és ahol a sivatagtól a trópusokig, a metropoliszok fényűzésétől az opálbányák sötét barlanglakásáig rengeteg felfedeznivalót talál az ideutazó.
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem izgalmas, különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadások vetített képekkel, dokumentumokkal és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív és sokszínű zenei kíséretével segíti az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.
Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.
Szegedi Nemzeti Színház – Kooperáló Színházpedagógiai Alkotótér
színházi játszótér felnőtteknek
Bemutató: 2025. október 12.
Előadásunkat a Nagyszínház Imre Zoltán balett-termében játsszuk.
Mint Shakespeare Vízkeresztjében az önfeledt komédiázás mellett fény derül gyarló emberi tulajdonságokra, lelepleződnek álságos társadalmi viszonyok is, úgy Ken Ludwig sem hagyja bohózata nézőjét minden tanulság nélkül.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
1986-ot írunk és nemsokára bekövetkezik a 20. század egyik legmeghatározóbb atomkatasztrófája. A Vlagyimir Iljics Lenin vagyis ismertebb nevén a Csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában meghibásodás történt, a reaktor túlmelegedett és hamarosan bekövetkezik a robbanás.
1990. február 22-én tette közzé az Európai Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, és ez a nap azóta a kontinens számos országában az áldozatok napja. Magyarországon 1993 óta tartják számon a Bűncselekmények Áldozatainak Napját. Ebből az alkalomból a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum egy tematikus tárlatvezetést tart a „Budapest – Fény és Árnyék – A főváros 1000 éves története” című állandó kiállításában.
Ványa imádott húgát Alekszánder vette feleségül. Ványa álmát, a tudományos karriert Alekszánder teljesítette be. Ványa dolgozott a családi birtokon, a pénzt Alekszándernek küldte. Ványa szerelmét a megözvegyült Alekszánder vette feleségül. Helyette él ez a másik? A hírre, hogy Alekszánder a házat is eladná a feje fölül, Ványa felkapja a régi revolvert. Két golyó maradt benne…
A MET 2025-2026-os évadának kortárs újdonsága a művészettörténet alighanem leghíresebb festő házaspárját, Frida Kahlót és Diego Riverát állítja a középpontba.
Ritka alkalmak egyike, hogy a világhírű, a hangszer fenegyerekének is titulált David Fray francia zongoraművész ad szólóestet Budapesten. Korunk egyik legmeghatározóbb Bach-játékosaként tartjuk számon, aki gyakran meghökkentően virtuóz előadásmódjával szinte elkápráztatja, olykor pedig szabályosan sokkolja a közönséget.
Három férfi jól bejáratott barátsága kerül veszélybe az ominózus műalkotás hatására, ahol régi és új, vélt vagy valós sérelmek kerülnek boncolásra heves indulatok és őszinte humor kíséretében.
A kihívásnak eleget tettek: öt év restaurálás után a párizsi Notre-Dame katedrális újra megnyitja kapuit. 2020 és 2024 között a NOTRE-DAME FELTÁMADÁSA című film a katedrális restaurálásában részt vevők munkásságát követte nyomon.
Hírek
Jegyvásárlás
