Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne.
A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Mit keres az ember a világban, és mi az ő létezésének értelme? - teszik föl a kérdést Aleksandar Popovski legújabb előadásának szereplői a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A Mester és Margarita és a Don Juan nagy sikerű bemutatói után a rendező ezúttal Voltaire legismertebb művét viszi színpadra.
A darab cselekménye egy képzeletbeli amerikai kisvárosban játszódik, az ifjúkori emlékek és a több évtizedet átölelő történet közben fokozatosan bomlanak ki a hagyományos vidéki életet élő emberek mindennapjait meghatározó események, titkok és remények. Az 1938-ban írt darab Pulitzer-díjat kapott, ami Thornton Wilder-t rögtön az amerikai drámaírás élvonalába emelte.
Mese a legkisebb királyfiról, aki vándorlása során végigjárja a népmese törvényszerűen „előírt” állomásait, kiállja a próbatételeket és lélekben megtisztulva elnyeri a Világszép Nádszálkisasszony kezét.
A Csókos asszony egy igazi szerelmi történet, mely Budapesten játszódik Józsefvárosban. Az 1920-as évek környékén szinte lehetetlen a nyomorból kitörni. Talán éppen ezért tobzódik ebben a zenés játékban az egymás segítése, az élni akarás, a boldogság utáni vágy, persze rengeteg humorral, nevetéssel átszőve.
A vakáció nem indul mindenki számára felhőtlenül: Péterke, a Vadliba őrs egyetlen lány tagja betegágyba kényszerül. Barátai azonban nem hagyják, hogy unatkozzon – szó szerint cirkuszt alapítanak, hogy feldobják a nyarát. Állatkerti hajsza, magnóval rögzített oroszlánüvöltés, Lópici Gáspár, a plakátragasztó – és persze Bagaméri, a fagylaltos, aki a fagylaltját maga méri.
Kökény Attila, Szenes Iván-díjas előadóművész és Rakonczai Viktor, Artisjus- és EMeRTon-díjas zeneszerző, zenei producer több mint egy évtizede alkotnak együtt. Közös munkájukat a közönség által is jól ismert és szeretett dalok fémjelzik, melyek ezen az estén is szerepet kapnak
A meghitt hangulatú koncerten Kökény Attila érzelmekkel teli előadásmódja és Rakonczai Viktor kifinomult zenei kísérete különleges egységet alkot.
Ez az este nem csupán egy koncert, hanem egy szívből jövő köszönet az édesanyáknak – egy elegáns, bensőséges zenei ajándék Anyák napjára.
1947-et írunk. A világ éppen ocsúdik a borzalmakból. A csodálatos hangú, törékeny énekesnő megrázó gyermekkoron és szerelmi csalódásain túl már rég úgy hiszi, hogy minden férfi durva, és az időt leghasznosabb mulatással és ivással tölteni.. Ám ekkor megjelenik Marcel Cerdan, a „marokkói bombázó”, és örökre megváltoztatja a kis francia veréb, Edith Piaf életét..
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember.
A Bélaműhely Sound Art interaktív foglalkozása A Törzsi rítusok a Bélaműhely egyik legújabb zenei társasjátéka, ami minden jelenlévőtől – gyerektől és felnőttől egyaránt – aktív részvételt kíván a játék teljes ideje alatt. Igazi törzs, igazi részvétellel – nem csak „úgy csinálunk, mintha”. Vokális, perkusszív és táncos elemek, harc és barátság egy elképzelt szomszédos törzzsel – mindez az emberré válás hajnalán, a zene nyelvén fogalmazva. (4+)
Hírek
Jegyvásárlás
