Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Don Alvaro cirkuszában a labdazsonglőrtől az erőművészen át a kígyóbűvölőig mindenkinek hatalmas füle és bársonyos bundája van – itt
ugyanis minden artista NYÚL! Ne tessenek, kérem, csodálkozni, ez az igazság! Hol is keresne másutt munkát Péter, a zenebohóc és hol is
találhatná meg máshol élete párját, Pankát, a kötéltáncost, mint ebben a különös cirkuszban?
Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.
Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.
Ne hagyja ki a gyönyörű zene felejthetetlen estjét, amelyen a világ egyik legkiválóbb zongoristája és zeneszerzője, Ludovico Einaudi dallamai csendülnek fel egy briliáns cseh zongorista előadásában.
Műfajok találkozása! Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista?... Mennyire szabad a zene, a zenész és Ön, kedves közönség? Szabad a játék? Nem kell aggódni, jó móka lesz! Semmi komoly.
Elegáns, mégis könnyed menü, amelyet mintha egy bécsi főúri palotában szolgálnának fel – kristálycsillárok alatt, finoman csilingelő evőeszközök és mennyei muzsika kíséretében.
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
Készüljön egyedülálló élményre a koncertterem várakozással teli légkörében, ahol a vonós hangszerek dallamai vezetik végig Morricone mesterműveinek érzelmein.
Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?
Óvilági füllel nem egyszerű eligazodni a countryzene világában. Még meghatározni sem könnyű, mert hogyan is jön össze Johnny Cash, Bob Dylan, Nick Cave és Taylor Swift? A műfajnak ezer ága van. Mindenesetre egy 1925-ben Nashville-ben bejegyzett rádióadó, a Grand Ole Opry működésétől számítjuk a countryzene történetét.
J.-B. Lully: Marche Pour la Cérémonie des Turcs (4’)
J. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 (24’)
***
D. Buxtehude: c-moll Passacaglia, BuxWV 161 (Bánfalvi Zoltán átirata) (8’)
F. Durante: Miserere c-mollban (6’)
C. Ph. E. Bach: D-dúr szimfónia, H. 663 Wq. 183/1 (11’)
G. F. Händel: Vízizene – részletek (10’)
J.-B. Lully: Marche Pour la Cérémonie des Turcs 4’
J. S. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 24’
***
D. Buxtehude: c-moll Passacaglia, BuxWV 161 (Bánfalvi Zoltán átirata) 8’
F. Durante: Miserere c-mollban 6’
C. Ph. E. Bach: D-dúr szimfónia, H. 663 Wq. 183/1 11’
G. F. Händel: Vízizene – részletek 10’
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.