Múlt és jelen:
Színházunk jogelődjét, a Bartók Béla Kultúrházat 1953 végén vette birtokba a közönség. Működése első 20 évében a város és a vasmű felépítésén dolgozók és a már letelepedett lakók művelődését, szórakoztatását szolgálta.
Az első nagy változás 1973-ban állt be az intézmény életében. Neve ekkor már Bartók Béla Művelődési Központ, és keretein belül megkezdi működését a Dunaújvárosi Bemutatószínpad. Megindul tehát egy színházi alkotótevékenység, saját önálló bemutatókkal. Ezek zömében ősbemutatók, eleinte szinte kivétel nélkül kortárs hazai és külföldi szerzők drámáiból, melyek az erre a célra kialakított stúdióteremben jönnek létre.
Az első 10 évben évadonként két új bemutató születik, olyan rendezőkkel, mint Valló Péter, Iglódi István, Csiszár Imre, Árkosi Árpád, és olyan színészekkel, mint Bujtor István, Tímár Éva, Jordán Tamás, Jobba Gabi, Bács Ferenc, Kern András, Reviczky Gábor, Szilágyi Tibor, Bálint András és mások.
Újabb 10 év elteltével elsősorban koprodukciós előadások születnek az ország számos színházával: Szolnoki Szigligeti Színház, Játékszín, Miskolci Nemzeti Színház, Radnóti Színház, Katona József Színház, Soproni Petőfi Színház, Budapesti Kamaraszínház. Ezek mellett természetesen igen rangos vendégjátékokat is láthatott a dunaújvárosi közönség; gondos és igényes válogatás eredményeként.
Ismét 10 év kellett ahhoz, hogy színházunk bekerüljön az állami támogatást élvező vidéki színházak körébe. Neve ekkor, 1992-ben lesz Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Már saját nevelésű színészekkel, és a színházunkhoz kötődő állandó vendégművészekkel jönnek létre a produkciók.
1999-ben megszületik a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház, mint a színházunk új tagozata. Mára a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza a mezőföldi kistérség meghatározó színházi – művészeti intézménye, és tájelőadásaival jelen van az ország számos pontján. Mindkét tagozatán saját társulatot épít, mintegy 30 művészt foglalkoztat, és számos meghívott vendéggel dolgozik. Évadonként 6 – 8 bemutatót tart és továbbra is rangos előadásokat fogad. Egy tíz évvel ezelőtti felújítás révén két korszerűen kialakított és jó technikával felszerelt játszóhelye van. (380 fős nagyterem, 90 fős stúdióterem.) További fejlesztések révén a színház mögötti parkban szabadtéri játszóhely jött létre színpaddal és zenepavilonnal, 2005-ben pedig egy új épületet is kaptunk, melyben próbaterem, műhelyek és művész apartmanok kerültek kialakításra.
A színházi előadások mellett az intézmény helyet biztosít programjában komolyzenei, könnyűzenei, szórakoztató rendezvényeknek és kiállításoknak is.
Az intézmény munkájának elismerése díjakban:
* Pro Cultura Intercisae díj - 1998
* Dunaújvárosért díj - 2003
A Centrál Színház előadásában színre lép a bájos és eszes Lizzie, a zord és titokzatos Mr Darcy, az álmatag Jane, a kenetteljes Mr Collins, az egymást gyötrő Bennet házaspár, a csacska Kitty és a még csacskább Lydia, és valamennyi rokonuk, barátuk, ismerősük – életre keltőjük pedig mindössze két virtuóz színész, Balsai Móni és Schmied Zoltán.
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja.
Dante a Purgatórium hegyén a Paradicsom felé folytatja útját, és miközben végigjárja a túlvilági tájakat – és persze a lélek útvesztőit –, nemcsak a világot, a világ szerkezetét ismeri meg egyre jobban, hanem önmagát is.
A nagy sikerű, 1967-ben Dustin Hoffman és Anne Bancroft főszereplésével bemutatott Oscar-díjas film színpadi adaptációja.
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk
Grecsó Krisztián, ezen a jókedvű estén magáról fog mesélni. Leginkább arról, hogyan válhatott belőle egyáltalán író. A szegvári gyerekkorról, a béna csajozásokról, a megmosolyogtató művészi kísérleteiről a néptánc, a festészet és a könnyűzene területén..
Hány arca lehet a Füstnek? Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként.
Vajon máshogy végződtek volna a dolgok, ha Emmának születik egy fiútestvére, és nem rájuk, lányokra marad a családi vállalkozás? És ha a nővére, Adél nem menekül külföldre? És ha Emma nem menekül Pestre?
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni.
Főleg ha nő vagy! Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat.
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, akkor mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.
„A múltam nem rendeződik bölcsen körém. Arcok, testek lökdösődnek mondván: „Én, én elsőnek!” Vannak boldog pillanatok, de aztán jön a többi, jóval számosabb. De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig.” (Edith Piaf)
A 2024. március 7-i csütörtöki 10 órási, március 8-i pénteki 10 órási és április 30-i keddi 10 órási előadásaink iskolásoknak szánt gyerekelőadások, melyre jegypénztárunkban korlátozott számban tudunk jegyet biztosítani.
Bármi köttetett is az égben, előbb-utóbb próbára teheti egy lángra gyúló szív. Pláne ha az a szív az egykor mindent elsöprő első szerelem, aki egy este váratlanul éppen a szemközti asztalhoz ül le az étteremben.
25 perces játékidőben Leli manó és Lili tündér elvarázsolják a közönséget, melyet utána rövid szabad játék követ. A verses előadást ének és zongorabetétek teszik színesebbé.
A beszélgetőkönyv, illetve a belőle inspirálódó előadás kortörténeti dokumentum: az 1945-1946-os színházalapítás történetét, valamint a marosvásárhelyi és székelyföldi színházkultúra nagyrealista vonulatát is meghatározó alkotó életútjának fontos állomásait dolgozza fel dramatikus, interjúszínházi formában.
Egy francia fiú, Adrien Lepage mindennapjaiba nyerünk bepillantást, a mániákusan doboló kamasz azonban egyre több titkot, élményt és emléket árul el nekünk. Furcsa világ tárul elénk, mely egyszerre irigylésre méltó és lehengerlő, de ad némi okot az aggodalomra is.
A kicsi Laci királyfi hirtelen dühében elkívánja nővéreit a Föld alá. Hiába bánja, muszáj a királykisasszonyok után mennie. A vándorúton megküzd három sárkánnyal, de csakis a kígyó királylánytól kapott varázsinggel és varázskarddal győzedelmeskedhet. Így találja meg a mese végére élete párját is.
A történet egy fiktív esemény kereteiben játszódik.
A keserédes előadás olykor kacagtató, mégis húsbavágóan aktuális kérdéseket feszeget a hovatartozásról, a hazáról, a hontalanságról, művészetről, szerelemről, a sikerről és a hatalomról.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!