Elhunyt húga lányával él a birtokon, melyről lemondott, hogy támogassa nagyra tartott sógorát, a nyugalmazott egyetemi tanár Szerebjakovot. Egyhangú, de nyugodtnak legkevésbé sem mondható életük elfojtott érzelmek, ki nem mondott szavak okozta feszültségekkel teli, a fő probléma mégis a féltékenység. Ványa reménytelenül szerelmes Szerebjakov gyönyörű feleségébe, Jelena Andrejevnába, aki még mostohalánya, Szonja vágyának tárgyát, Asztrovot is az ujja köré csavarja...
Az alapkonfliktus tehát adott, és a dráma szereplőire nem is várhat más, csak az elkerülhetetlen csehovi megoldás:
„Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket – azok talán megtalálják a módját, hogyan lehetnek boldogok, de mi…“
Vojnyickij, Iván Petrovics, (Ványa), Marija Vasziljevna fia:Nagy Viktor
Szofja Alekszandrovna, (Szonya) Szerebrjakov leánya az első házasságából :Hajdú Melinda
Asztrov, Mihail Lvovics, orvos:Kocsis Pál
Szerebjakov, Alekszandr Vlagyimirovics, nyugalmazott professzor:Hegedűs Zoltán
Jelena Andrejevna, Szerebrjakov felesége :Bognár Gyöngyvér
Tyelegin, Ilja Iljics, elszegényedett földbirtokos :Fazakas Géza
Dadus:Kertész Kata
Oszip:Szokolai Péter
rendező:Szász János
rendezőasszisztens:Sirkó Anna
díszlettervező:Vereckei Rita
jelmeztervező:Vereckei Rita
dramaturg:Kovács Kristóf
zenei vezető:Károly Kati
zenei munkatárs:Háry Péter
kellék:Szabó Dániel
fény:Szalai László
súgó:Ba Éva
ügyelő:Mahalek Gábor