Süsü, a sárkány meggyógyítja ellenségét, ezért háromfejű apja kitagadja, testvérei kigúnyolják. A szegény egyfejű menekül, mindenki retteg tőle, mígnem találkozik a Jó Királyfival, aki Süsüt bejuttatja a királyi udvarba…
A “Süsü, a sárkány” legendája lett több generációnak. A bájos mese mélyén egy fontos és ma is erősen aktuális figyelmeztetés rejlik, hogy, aki nem olyan, mint én: MÁS, az nem biztos, hogy ellenséges, sőt, az sem biztos, hogy más, mint én. Hasznos, ha ezt már gyermekkorban kezdik a gyerekek megsejteni vagy megérezni, esetleg megérteni. Ezzel erősítve az esélyegyenlőséget jeltolmács segítségével játsszuk a darabot. Az emblematikus egyfejű sárkány igazi példája a fogyatékkal élők útkeresésének a társadalomba.
A teljes két felvonásos darab, egyedülálló az országban. Nagyszínházi önmagában forgó díszlettel, eredeti ruhákkal. Az igazi, bábkészítő által engedélyezett 2 méteres Süsüvel, eredeti újrahangszerelt zenével.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Hírek
