A fúga művészete egy korszak betetőzése, egyben egy sok évszázad alatt
született kollektív tudás összefoglalása. A többszólamú európai zene első
mintegy 400 évének legfontosabb vezérelve a szép és énekelhető szólamok
egyenrangúsága volt. Legbonyolultabb formájává a fúga vált, amelyben a
szólamok egymást követve, azonos zenei anyaggal „kergették” egymást. A
zenei szerkesztésmód ennek köszöntheti a nevét is. Bach ebben a művében
a fúga és az ellenpontos szerkesztés szinte minden esetét megmutatta, írt
egy-, két-, sőt háromtémás fúgát, írt kánonokat, amelyekben a dallamoknak
tükörben megfordult változatát is hallhatjuk, sőt a dallamot akár visszafelé is.
Annak titkát, hogy a mű legbonyolultabb tétele miért maradt befejezetlenül,
inkább csak sejthetjük, mint tudjuk; de mindenesetre amire lehet, még fény
derül ezen a hangversenyen.