Az 1904-es orosz-japán háborúban a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését. Karen Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb, bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül. A megközelítés sokakban visszatetszést keltett. Ám több orosz filmes szakember szerint ebben az adaptációban válik igazán plasztikussá és érthetővé Anna Karenina tragikus sorsa.
Karen Sahnazarov gondolatai a filmről: „Sokszor szerettem volna már filmet csinálni a szerelemről, és a témában mi lehetett volna érdekesebb, mint az Anna Karenina? Úgy érzem soha nem írtak még jobb művet, és talán már nem is fognak, a férfi-nő kapcsolatról. Ezért is törekedtem arra, hogy pontosan kövessem az eredeti szöveget a filmnek abban a részében, amely Anna, Vronszkij és Karenin kapcsolatáról szól. Számomra a regényben az ő történetük a legérdekesebb. Ezért aztán se a történeten, se a párbeszédeken nem változtattam. Az is fontos volt, hogy a színészek életkora nagyjából megegyezzen a hősökével. Úgy döntöttünk, a belső tereket nem elektromos eszközökkel világítjuk be. A kandalló fénye teljesen más világot, térszerkezetet, illatokat, színeket teremt. Ez a sárgás, vibráló fény az arcjátéknak is más dimenziókat ad.”
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús.…