Makkos Noémi 8 évesen kezdett trombitálni, Lebanov József növendékeként. Zenei tanulmányait a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, tanára Király Tibor volt. 2010-ben felvételt nyert a salzburgi Universität Mozarteum zeneművészeti egyetemre. Itt 2014-ig Prof. Hans Gansch növendéke volt. 2014-től Karlsruhe-ban tanul Prof. Reinhold Friedrichnél. Noémi 2009-ben az Országos Trombitaverseny első díjat kapott, sok más hazai és nemzetközi versenynek is helyezettje. Több szimfonikus zenekarban, köztük a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarában, az Európai Unió ifjúsági Zenekarában és a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekarban is játszott. Tagja volt a Berlini Filharmonikusok Karajan-akadémiájának, ahol Tarkövi Gábor szólótrombitásnál tanult. Itt aktívan közreműködött a neves zenekar munkájában, rendszeresen játszott koncerteken. Jelenleg Essenben él, ahol a helyi filharmonikus zenekar tagja.
Kovács Anikó hegedűtanulmányait Lányi Margit Tanárnőnél kezdte,majd felvételt nyert a Zeneakadémia Előkészitő Tagozatára Szenthelyi Miklós hegedűművész osztályába.18 évesen részt vett a Greensboroban/USA/ megrendezett Eastern Music Fesztiválon,ahol megnyerte a verseny első diját.1990-ben szerezte meg művészdiplomáját a Zeneakadémián,majd ösztöndijasként folytatta tanulmányait a Cleveland Institute of Music-ban Donald Weilerstein Amerikai hegedűművésznél.1991-ben másodkoncertmesterként részt vett az Aspen Music Fesztiválon,majd 1992-ben szerezte meg művészdiplomáját. A Magyar Virtuózok,a Katar Filharmónikusok és a Katar Zeneakadémia alapitótagja-emellett számos hazai zenekarral koncertezett szólistaként.2013-ban jelentette meg 3.-ik szóló cd-jét a Budapest Szimfónikusokkal,Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester vezénylésével.
Műsor:
Mozart: Kis éji zene, K.525 | Haydn: Esz-dúr trombitaverseny Hob. VIIe:1
Közreműködik: Makkos Noémi — trombita
Brahms: D-dúr hegedűverseny op. 77
Közreműködik: Kovács Anikó — hegedű
Vezényel: Medveczky Ádám (Kossuth-díjas Érdemes Művész)
A ma este felcsendülő Esz-dúr trombitaverseny Haydn utolsó versenyműve volt, 1796-ban komponálta a szerző. A mű a trombita, mint hangszer fejlődésében úttörő szerepet játszott, már nem a korabeli, csak a természetes felhangsor hangjaival bíró natúrtrombitára íródott, hanem az Aton Weidinger –bécsi udvari trombitás- által kifejlesztett úgynevezett billentyűs trombitára, a ma ismert trombita előfutárára. A hangszer leginkább a mai fafúvósokon alkalmazott billentyűkhöz hasonló rendszerrel volt ellátva, amely kibővítette a hangkészletet, lehetővé téve a kromatikus játékot. Haydn volt az egyik első zeneszerző, aki erre az új hangszerre versenyművet írt. Az első tételben a trombita váltakozva játszik fanfárszerű, és lírai dallamokat, bemutatva a hangszer változatosságát. A második tételben a trombita a fuvolák és hegedűk lágy dallamát viszi tovább, az utolsó tétel pedig egy frappáns rondó, amelyben a szólista megcsillogtathatja virtuozitását.
Brahms egyetlen hegedűversenyét/D-dúr op.77/Joachim Józsefnek,a 19.-ik század egyik legnagyobb hegedűművészének irta,aki a művet 1878-ben Lipcsében mutatta be.A 2.-ik szimfónia párdarabjaként is emlegetett hegedűverseny súlypontját a teljes mű terjedelmének felét kitevő szonátaformájú nyitótétel adja.Ezt követi a második tétel,mely a zeneirodalom egyik leggyönyörűbb oboaszólójával indul, majd a harmadik tétel magyaros szinezetű rondó fináléjával zárul a hegedűverseny.Több kadencia is készült a műhöz /pl Kreisler/, de máig legnépszerűbb a Joachim féle eredeti verzió.
Hírek
Jegyvásárlás
