1993-ban egy híres magyar zeneszerzőről elnevezett utcában (Erkel Ferenc), egy híres magyar költő egykori lakásában (Arany János), egy ismert magyar dalszerző, énekes, költő (Müller Péter Sziámi) megfogalmazott néhány szlogent egy akkor körvonalazódó rendezvénnyel kapcsolatban. „Kell egy hét együttlét”, „Világegyetemisták találkozója” és „A Szigetország, ahol mindent szabad, de semmit sem muszáj”. Ezzel a három jelmondattal próbálták meg leírni azt a rendezvényt, amiről akkoriban egy lelkes baráti társaság álmodozott. „A szabadság mindig is kulcsszó volt nekünk, s ha akkor még nem is tudtuk, milyen egy „igazi” fesztivál, azt gondoltuk, éreztük, hogy csakis olyan lehet, ahol ez emberek kényszer és kötöttség nélkül, a hétköznapok nyűgeit maguk mögött hagyva, boldogságban, békességben tölthetnek együtt egy egész hetet” – emlékszik vissza Gerendai a kezdetekre. „De az önfeledt nyaralás mellett másmilyen szabadságélményt is akartunk nyújtani az akkori fiataloknak, ez pedig a választás szabadsága” – folytatja a Sziget-alapító. „Egy olyan közösségi helyet terveztünk, ahol, megtalálható minden, ami szemnek és fülnek ingere és persze szájnak és testnek, hiszen azt terveztük, hogy ez az egy hét együttlét egy felejthetetlen élményt nyújt majd az érkezőknek minden téren egyaránt. Azt mondtuk, hogy a Sziget nem csak egy fizikai értelmében önálló földdarab, hanem a kivonulásunk szimbóluma. Egy önálló szigetország, egy városállam, a „Szabadság Szigete”, ami egy hétre kinő a semmiből és aztán újra eltűnik a föld színéről. ” Időközben generációk nőttek fel, s azóta több mint 6 millióan tapasztalhatták meg személyesen, hogy ha valaki átlépi a Sziget határait, akkor valóban olyan, mintha egy önálló országba érkezne. A külvilághoz képest valami egészen más, egy sokkal szerethetőbb és élhetőbb világ fogadja a látogatót. Létrejött tehát a Sziget, ami tényleg egy önálló földrész, egy K-hídon túli világ, ahová belépve magunk mögött hagyjuk a hétköznapok nyűgeit és belevetjük magunkat egy vibráló élményhömpölybe.
Csak a legismertebbeket megemlítve: „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Cintányéros cudar világ!”
Miska, a talpraesett lovászfiú pillanatok alatt s szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából pedig estélyi ruhás dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.
A különleges hangulatú musicalremek hazai története során mindössze második alkalommal, eredeti koncepcióban került színre a Szegedi Szabadtéri Játékokon, és egy csapásra meghódította a közönségszívét. Nyáron Manderley újra kitárja kapuit a borzongásra, izgalmakra, romantikára és sodró dallamokra vágyók előtt!
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
Hírek
Jegyvásárlás
