A Don Giovanni (a bécsi változat) nagyjából azzal ér véget, hogy mindenki eldalolja a bűnös pusztulása fölött érzett örömét, valamint a reményeit, kivéve Leporellót, aki azon dohog, hogy most nézhet munka után. Függöny.
Jelen darab ez után indul. Leporello talált munkát, ami nem más, mint főnöke történetének az előadása bábok segítségével, kicsiben. A szemtanút halljuk és látjuk, aki semmit el nem hallgat és ki nem hagy.
A szöveg 2005-ben készült egy Simon Balázs rendezte zsámbéki előadáshoz. Ujjbáboperánk tulajdonképpen ezen rendezés nagyon alapos újragondolásának tekinthető.
Paizs Miklós leginkább a hazai könnyűzenei undergroundból lehet ismerős, hiszen több mint 20 éve tagja a Korai Örömnek, alapítója (és az első lemez erejéig Secretman néven tagja) a Bëlgának, jelenleg pedig a Sickratman zenekar frontembere. Verseit, prózáit az utóbbi időben a Hévíz című irodalmi lap közli, színészként a Budapesti Anarchista Színház (BASZ) tagja. Jelenleg az Odüsszeiász című könyve (Jaffa kiadó) és A nagy Én című lemeze kapható.
A kíséretet adó hivatásos zenészek olyan klasszikuszenei és alternatív együttesek tagjai, mint pl. az Orfeo Zenekar, Cecilia Bartoli turnézenekara, Frenák Pál Társulat.
Ének, játék, libretto: Paizs Miklós
Kísér a Vicente Martín y Soler Consort:
Kertész Ágnes – hegedű
Szabó Anna – brácsa
Kertész Endre – cselló
Pálhegyi Máté – fuvola
Bábok: Kondor Edit, Paizs Miklós
A darab kifejezetten felnőtteknek szól, két felvonásból áll, hossza kb. 3 óra.