Indulását nemcsak az akkor kibontakozó táncházmozgalom segítette, de az is, hogy a környező települések szerb kisebbsége megóvta vallási, nyelvi és zenei kultúráját. A Vujicsics a hagyományőrző feldolgozásmód útját választotta, vagyis nem értelmezte merőben újjá a délszláv zenei tradíciót, de oly módon adta tovább, hogy nemzetiségi hovatartozástól függetlenül bárki számára élvezetes legyen.
Az első nagylemezüket Vujicsics Együttes címmel 1981-ben jelentették meg, majd a Szerb és horvát népzene, a Samo sviraj, a Vujicsics 25 és a Podravina következett, de számos színházi és filmzene is megőrizte játékukat. A jelenlegi felállásukat alkotó hét tagból négyen az együttes alapítói közé tartoznak, így hát egészen különleges könnyedség és összeszokottság jellemzi koncertjeiket. Autentikus előadásmódjukkal, tradicionális hangszereikkel és ellenállhatatlan kisugárzásukkal minden fellépésükön lenyűgözik közönségüket, de negyvenéves jubileumi koncertjük azok számára is meglepetéssel szolgál, akik végig követték pályafutásukat. Szörényi Levente és Tolcsvay László közreműködésével ugyanis egy régóta várt találkozás tanúi lehetünk, bizonyságot szerezve arról, hogy a Vujicsics Együttes nem véletlenül érezte némelyik Illés- és Tolcsvay-szám hallatán, hogy dallamuk tamburák, harmonikák, hegedűk után kiált.
Közreműködők:
Szörényi Levente, Tolcsvay László
Borbély Mihály - szaxofon, klarinét, tárogató, furulya, brácsatambura
Brczán Miroszláv - csellótambura, brácsatambura, ének
Eredics Áron - prímtambura, basszprímtambura, csellótambura, tarabuka, tapa
Eredics Kálmán - nagybőgő, tamburabőgő, tarabuka, tapan
Szendrődi Ferenc - prímtambura, basszprímtambura, litarka, brácsatambura
Vizeli Balázs - hegedű
Eredics Gábor - basszprímtambura, tambura samica, harmonika, karaduzen, ének