Koncz Zsuzsa 10. Jubileumi Nagykoncertje márciusban lesz a Budapest Sportarénában. A koncerthez kapcsolódóan a művésznő koncert turnéra indul, amelynek egyik állomása Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár színháztermében lesz. Az intim hangulatú helyszínen elhangzanak a sokak által ismert és szeretett dalok, valamint a tavaly megjelent 38.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. február 26. szerda, 19:00
1962-ben a Ki mit tud-on kezdődött: Koncz Zsuzsát és gimnáziumi osztálytársát, Gergely Ágit az egész ország megismerte és a szívébe zárta. A vetélkedő után Koncz Zsuzsa a nagy generáció sztárzenekaraival énekelt; előbb az Omegával, majd az Illéssel és rövid időre csatlakozott a Metróhoz is. Főleg egyetemi klubokban tartották a bulikat, a fiatalok körében zajos sikereket arattak, miközben az életre is készültek; mérnöki, orvosi vagy közgazdasági tanulmányokat folytattak, a közös zenélések máig tartó baráti és munkakapcsolatokat eredményeztek.
Ez volt az ártatlanság kora, az „..igazi szép idő...”, amiről a később híressé vált dal is szól :
„...64-ben épphogy elindultunk
64 nyarán még csak álmodtunk...”
Koncz Zsuzsa számára - anélkül, hogy ezt különösebben ambicionálta volna, hiszen ő a jogi egyetemre járt - az Illés zenekarral felvett, Rohan az idő című dal jelentette a „nagy áttörést”. Szörényi Levente szerzeménye (a szövegíró S. Nagy István) a magyar nyelvű rockzene első felvétele lett. A korong minden eladási rekordot megdöntött, és ezzel megnyitotta a hazai hanglemezipar új korszakát. Koncz Zsuzsa Bródy János szövegeiben megtalálta azt, ami számára igazán izgalmas volt: a zene segítségével elmondani mindazt, ami a világban érdekelte. A politikai szigor, az alkalmi cenzúra sem fogott ki rajta, ha Bródy szövegei nemkívánatosak voltak, verseket énekelt; Arany Jánostól József Attilán át Kányádi Sándorig, többek között Bródy János zenéjével is. A sikeres verslemezek is bizonyítják, a kedvenceket nem lehet elzárni a közönségüktől. A 80-as évektől kezdve Koncz Zsuzsa dalszerzőinek népes társasága egyre bővült: Bródy János és Tolcsvay László mellett Bódi László „Cipő”, Lerch István, Bornai Tibor, Gerendás Péter, Závodi Gábor is beállt a sorba. A szövegírók, költők között megjelent a fiatal generáció: Tóth Kriszta és Karafiáth Orsolya is. Felsorolhatatlan mennyiségű, sokak által szeretett dal fonódik össze Koncz Zsuzsa nevével, a Ha én rózsa volnék-on át az Ég és Föld között-ig, és a Jöjj, Kedvesem-től a Valaki kell, hogy szeressen-en át a Miért hagytuk, hogy így legyen-ig.
Közreműködik:
Závodi Gábor – billentyűs hangszerek
Lengyelfi Miklós – basszusgitár
Maróthy Zoltán: gitárok
Tiba Sándor _ dob
Belépőjegy: 4000 Ft
Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese.
A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét, aki el is veszítette a kincset, ám ez még csak a történet kezdete…
Egy testvérpár ádáz versengése, valahol a Büdös-hegységben (a mai Háromszék és Csíkszék határában), mely már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is; de ez egy mese, itt a szereplők nem halnak meg, csak a rosszak tűnnek el.
Szóval zene, izgalmas cselekmény, misztikum, nevetés, hagyomány gyerekeknek és nem csak nekik.
Hírek
