Ha egy darabban négy nő él egy lakásban, abból béke sohasem lehet! Mert, ha a háztulajdonosnak, például apróhirdetést van kedve feladni, biztos, hogy az albérlőknek, de még a szobalánynak is kedve szottyan ugyanazt megtenni. Ki a lakást akarja kiadni, ki önmagát eladni, ki modellt keres a festményéhez, ki pedig zongoratanítványt. A megszólított urak pedig érkeznek is szép sorjában, de, hogy nem abban a sorrendben, ahogyan azt a hölgyek várják, abban biztosak lehetünk.
A keveredések, félreértések hahotafakasztó helyzeteket produkálnak, a nézők meg dőlnek a nevetéstől. Addig nem szabadulhatunk az őrülettől, amíg „legatyásodva” minden kandúr a párjára nem lel. Gyorsan elszalad az a két fergeteges felvonás, és mire a csomók kibogozódnak, elfelejtjük minden hétköznapi búnkat, bajunkat. A vidám, kissé pikáns, remek poénoktól sem mentes darab nagyszerű nyári színházi kikapcsolódásnak ígérkezik.