Az 1950-es évek végén nyakra-főre alakultak a zenekarok: minden sarkon, minden iskolában, minden szakmunkásképzőben volt egy. Ugyanígy volt ez a József Attila Gimnáziumban is, ahol a zenekar egyik fele, és a Petőfiben, ahol a másik fele alakított bandát. Az egyikben ott volt Kóbor János, a másiknak pedig tagja volt Benkő László. Őket kettőjüket tekinthetjük zenekari
ősalapítóknak. Mindez 1959 táján történt, pár évvel később pedig, 1960–61-ben már az egyesült zenekar próbálkozott, játszottak különböző rendezvényeken, felléptek még házibulikon is. 1962. szeptember 23-a az a nap, amikor a Műszaki Egyetemen debütált a zenekar, de nem volt nevük. Amikor megkérdezte a szervező, hogy „Fiúk, mi a nevetek, mit írjak ki?” „Írjál ki valamit, amit gondolsz” – volt a válasz az együttes részéről. Amikor megérkeztek a koncertre, meglepetéssel tapasztalták, hogy az Omega együttest hirdetik a plakátok. Megkérdezték, ki az az Omega, hiszen úgy tudták, hogy ők játszanak, s a következő volt a válasz: „Srácok, én neveztelek el benneteket Omegának.” Így született meg az Omega név, s lett a zenekar védjegye immár öt évtizeden keresztül.
Az 1962-ben megalakult Omega együttes a mai formációját 1967-ben érte el, amikor Mihály Tamás basszusgitáros és Molnár György gitáros belépett a zenekarba. Majd 1971-ben Debreczeni Ferenc dobos csatlakozott hozzájuk. Sülyi Péter és Trunkos András szövegeivel emelte az Omega fényét. Az ő tollukból születtek a legmeghatározóbb Omega-dallamok, a legnagyobb slágerek. Innentől kezdve az Omega szekere töretlenül haladt a siker útján. Felsorolhatatlan a sok-sok élmény, amit közösen átéltünk. A legemlékezetesebbek: az első angliai nagylemezünk, az első nyugat-európai nagylemezünk, majd az első komoly külföldi turnénk, az első nyugat-európai turnénk, az első koncertünk a Kisstadionban, amely az élő Omegáról szólt. Az élő Omegának két jelentése is van, az egyik az, hogy igenis él az Omega, a másik pedig az, hogy élő koncertekről készültek a felvételek, és ezek a felvételek képezték az Élő Omega lemez anyagát.
1969-ben a Kisstadionban hangzott el először a Gyöngyhajú lány, mely az 1970-es Tokyo Song fesztiválon első helyezést ért el. 1970-ben a Palma de Mallorca-i spanyol zenei fesztiválon pedig komoly díjat nyertünk a Los Bravos mögött. 1973-hoz köthető az első nyugat-európai lemezszerződésünk.
Peter Hauke producer fedezte fel a zenekart úgy, hogy a Bellaphon Records kívánságlistát készített a lemezvásárlói körében, vajon melyik énekest, együttest szeretnék hallani. Itt bukkant fel az Omega név. Ezután kereste meg Peter Hauke az Omegát és jött létre a Bellaphon-szerződés.
Az Omega lemezei egytől egyig rekordpéldányszámban keltek el, valamennyi arany-, illetve többszörös arany- vagy platinalemez lett. A legmagasabb eladott példányszám a Gammapolishoz köthető, de az Élő Omega, a Tízezer lépés is közel az egymillióhoz döngetett. Az Időrabló volt az a lemezünk, amely Nyugat-Európában elérte az első negyedmillió dolláros forgalmat. Ez volt akkor az aranylemez mértéke szerte a világon, ellentétben a hazai százezerrel. Ha az összes lemezünk együttes eladását megsaccolnánk, több tízmillió korong eladásáról beszélhetnénk. Ma már egészen más szelek fújnak: a számítógépek uralta világban könnyűszerrel másolhatók a lemezeink. A felmérések azt mutatják, hogy egy vásárolt kópiára száz darab másolat, illegális másolat készül.
FÉL SZÁZ ÉV UTÁN:
Nem nehéz kiszámolni, hogy félszáz évet töltöttünk el együtt a rockzene világában: a következő évben, 2012-ben lesz ötvenéves az Omega zenekar. Hála istennek a legjobb fizikai és szellemi egészségnek örvendünk, és nagy tervekkel készülünk a 2012-es jubileumi koncertsorozatra,
amely méltó folytatása az elmúlt évek fellépéseinek. Hiszen zenéltünk szerte Európában: Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Erdélyben és a Felvidéken. Reméljük, hamarosan Oroszországot is bevehetjük, Szentpétervár és Moszkva színpadain állhatunk.
Magyarországon az Omega az egyedüli zenekar, amely kis változtatásokkal az eredeti formációban létezik. Míg a többi zenekarban 25-30 tag is vándorolt, az Omega együttesben nem történt változás. 1971 óta nem volt semmiféle személycsere, senki sem ment el közülünk, és új tag sem érkezett. Más nagy zenekarok, az Illés vagy a Metró azért nem ülhetnek jubileumot, mert több tagjukat a Jóisten már elszólította közülünk. Így ők az eredeti felállásban már soha többé nem tudnak a közönség elé lépni.
A világhírű lett mezzoszoprán, Elīna Garanča korunk egyik legkeresettebb operaénekese. Vokális teljesítményét és színészi alakításait Salzburgtól Bécsen és Párizson át New Yorkig a világ minden táján ünnepli a közönség.
A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma ad otthont, minden szombaton 19 óra és hajnali 2 között! Szombat esténként itt a helyed a Hagyományok Háza táncházában, tanuld és járd velünk a táncot!
Hírek
