"A musical, amely már legenda" - hangzott a Newsweek kritikája alig néhány héttel az 1989-es premier után. S valóban, nem tévedtek, Claude-Michel Schönberg műve több tízezerszer ment szerte a világon. "Musicalek jönnek és mennek, de ez a darab maradandó" - írta a Sunday Times, s az újságírónak igaza lett, hiszen a Miss Saigon a tíz leghosszabb ideje játszott zenés előadás között van.
Magyarországon is a műfaj történetének egyik legfontosabb állomása az 1994-es szegedi szabadtéri, majd operettszínházi bemutató - Kerényi Miklós Gábor-KERO® rendezésében a musicalnek itthon is kultusza alakult ki. A 17 esztendővel ezelőtti produkció alkalmával a jogtulajdonos, Cameron Mackintosh úgy mutatta be egy televíziós interjúban a Budapesti Operettszínház jelenlegi főigazgatóját, mint az alkotót, aki a legjobb Miss Saigont rendezte.
Ebben az előadásban lép először egy színpadra, egy produkcióban két musicalsztárunk: Christ, az amerikai katonát Dolhai Attila, míg jó barátját, Johnt Feke Pál alakítja, mellettük legkiválóbb művészeink láthatók a Miss Saigonban többes szereposztásban. Mindemellett érdekesség, hogy most is az 1994-es kreatív csapat, köztük a rendező, KERO® hozza létre a produkciót.
A Miss Saigon Giacomo Puccini Madama Butterfly - Pillangóasszony című operája alapján készült, s azon rockoperák-musicalek közé tartozik, melyek a lenyűgöző látvány, a különleges - Puccini idézetekkel teli - muzsika, a remek hangzás és a fölfokozott szórakozás mellett igazi zenedrámák.
Katartikus élményt kínál szinte minden nézőnek!
Koprodukció a soproni MKB Musical Arénával
A produkciót a Music Theatre International és a Cameron Mackintosh Ltd. nevében a Josef Weinberger Ltd. engedélyezte
Magyarországi jogok: Pentaton Koncertügynökség - Lőrinczy György
Az előadás a bohózat és a commedia dell’arte elemeit vegyítve mulattat és szórakoztat, miközben a szerelem, a csavaros ész és a szolgák furfangja győzedelmeskedik.
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.