Állítólag minden a testrészén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amiben Madám Bizsu (Molnár Piroska) visszavisz minket az időben, a 20-as, 30-as évek Budapestjére…
Dörmögő Dömötör Színház - Czira György Nagytétényi Közösségi Színtér
Kisvakond a turista – Kedvenc hősünk unatkozik. Éghajlat változásra van szüksége. Unja a prágai tavaszt, a nyarat, nem lelkesítik a barátai, mígnem döntés születik. Irány a földgömb. Azaz a föld más éghajlatú tájai.
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára,
úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket,
hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából
Gerzson és Ödön, a két rettentő rabló nem riad vissza semmitől. Fortélyosabbnál fortélyosabb terveket kovácsolnak, készek mindent elkövetni, hogy olyan gazdagokká váljanak, akik csak a lábukat lóbálják. De sajnos hiába minden mesterkedés, hiába tervelik ki a tökéletes bűntettek egész sorát, mindig közbejön valami… Egyszer azonban különös mesébe keverednek, és kénytelenek hőssé válni, ha akarják, ha nem. Most nincs segítségükre a bűnöző-ravaszság, hiszen nem elrabolni kell a királylányt, hanem megmenteni! Sőt mindjárt két királylányt, akiket rettenetes sárkányok őriznek! A botcsinálta vitézek sajátos módszereikkel próbálják leküzdeni az akadályokat, nehézségeket. Ebből bizony egészen furcsa mese kerekedik, minden a feje tetejére áll, de – mint minden igazi mesében – a hősök végül győzedelmeskednek, még ha a világ leghíresebb haramiáiról is van szó.
Egyedülálló este a két művész életútjáról történetekkel, dalokkal - másképp: előtérben a sors és döntéseink.
Nem koncert: előadóest, emlékekkel, versekkel, tanulságokkal a boldogság kereséséről.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Csodaszarvas legendáját minden magyar ismeri, ez a mi eredetmondánk, ám valahányszor művész nyúl hozzá, mindig gazdagodik. Az Eredet című Kósart.-előadással mi is elhelyezünk egy csillagot az agancs ágbogán.
Színdarab részletek tükrében, a vállalkozó kedvű nézők közreműködésével mutatjuk be a családállítás rendszerét. Mindezt pszichológiai elemzéssel, különleges előadásban.
Az Anatóliai mese a török kultúra értékeit felvonultató különleges színpadi előadás, amely a hennás-esküvői szertartásokat is érintő témákat a hagyományos táncokkal ötvözi, és az előadóművészet minden elemével keverve hozza el a közönséghez.
Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes, mégis minden mondatukkal azt üzenik: NEVESS ÉS ÉLJ!!!
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?
Hírek
Jegyvásárlás
