Paul Féval számos filmfeldolgozást megélt műve alapján készült kalandos, romantikus műben Lagardére lovag és a Nevers vágás története hosszú idő után végre a musicalszínpadot is meghódítja.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik.
Für Anikó, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész és Hrutka Róbert, Fonogram- és Artisjus-díjas zenész, zeneszerző, közös estjén többek között Ady Endre, József Attila, Kafka Margit, Bereményi Géza, Zelk Zoltán, Pilinszky János, Nagy László versei hangzanak el Hrutka Róbert által megzenésítve és prózában.
„A tragikomédiává korszerűsített eposz- és románcparódiában egy olyan társadalmi mechanizmus torzképe tárul elénk, mely annyiban modernebb még a hamleti államgépnél is, hogy nem »valami« rothad benne titokban, hanem – nyílt titok – »rohadt« az egész.” Géher István
A népszerű (Gyulán különösen kedvelt: Irodalmi Humorfesztiválok, Hamlear) írópáros csavaros fordulatokban bővelkedő vígjátéka Zakariás Zalán rendezésében elevenedik meg a színpadon, Erkel Ferenc operáinak legismertebb dallamai új köntösben, az alkalomhoz írott elmés szövegekkel, színesítik az előadást.
A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt.
Örkény István: “És akkor született meg bennem ez a drámai gondolat, hogy én ezt a vonásunkat megszemélyesítem. És egy álmodót teszek a színpadra! Megírok valakit, aki álmokat ad az embereknek.
Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három…) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során.
Az előadás egy megrendítő spirituális utazás, amely a szabadság, az istenhit, a boldogság témáját járja körül többféle megközelítésben, arra késztetve a nézőket is, hogy szembesüljenek korunk legfontosabb kérdéseivel, civilizációnk létállapotával.
Lackfi János legújabb drámája az apamondta.hu podcastműsorban elhangzó beszélgetések szeretetteljes, esetenként felkavaró, egymás megértését, apa–fiú kapcsolatok mélységeit kereső interjúkból inspirálódott kétszemélyes színdarab, melyből a Zsámbéki Nyári Színház partnerségében született előadás.
Milyen örökölt minták, milyen belső hajtóerők, milyen alapvető emberi igények húzódhatnak meg egy-egy versenyhelyzet mögött? Hogyan ismerjük fel, hogyan dolgozzuk meg, hogyan használjuk ki ezeket?
Júniusban Almási Kittivel a rivalizálás, a versengés pszichológiáját beszéljük ki, játsszuk körbe, tárjuk fel a nézői kérdésekből is inspirálódva, a Momentán Társulat imprójeleneteinek segítségével.
Egy többgenerációs család szemszögéből nézünk rá arra a drámai eseményekkel teli időszakra, amikor másodpercek alatt évszázadok fordultak. Egy megindító történet, egy fiktív családi dráma a tánc és a költészet nyelvén elbeszélve.
A mevlevi rend szúfi szertartása, a szema az Istenhez való felemelkedés állomásait jelképezi a maga vallásos elemeivel és témáival, amelyekből következően megvannak a maga szabályai és jellemzői. A mevlevi rend Veled szultán és Ulu Arif Cselebi szultán idejétől kezdve szigorúan követte a csak általa gyakorolt szertartás lépéseit, de tagjai Mevlana Dzselaleddin-i Rúmi idején egy bizonyos szabályát figyelmen kívül hagyták. A szabályok Pir Adil Cselebi koráig folyamatos átalakuláson mentek át, napjainkra érték el végleges formájukat.
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát – az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Egy este, két élmény: improvizált standup-koncert és imprójam a Momentán Társulat tagjaival.
I. felvonás -- re:Verze imprós standup-koncert Szőke Szandra és Pirisi László duójával
II. felvonás -- improvizált játékos agyeldobás a Momentánnal
A Vaskakas Bábszínház legújabb Tesók! című bemutatójában a testvérek böstörködése mindig nevetéssel, közös játékkal végződik, hisz együtt sokkal varázslatosabb várat lehet építeni, a cirkuszi mutatványok is izgalmasabbak, s a közösen átélt élmény mindig megszüli a testvérbékét.
Igazi rendezői bravúr, négy színész jutalomjátéka negyven szerepben: egyik pillanatról a másikra változik a konferanszié elegáns hölggyé, a tejesember ügynökké, vagy a rozoga öregember kígyóvá. A néző hol egy skót mocsáron jár, hol egy Edinburgh felé száguldó vonaton, majd egy baljós hangulatú motelben.
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.
A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet.