Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.
A történet középpontjában Sára áll, aki jelenleg Ádám párja, akivel egy hosszú kapcsolat lezárása
után esett szerelembe. Korábbi párja, Rafi volt, akivel 25 évesen találkozott, ez volt az első tartós
párkapcsolat mindkettejük életében, összesen nyolc évig tartott, ám nem problémáktól mentesen.
Rafi ugyanis erős befolyással volt Sára személyiségének alakulására, döntéseinek meghozatalára. A
kapcsolatból egy idő után ki kellett törnie, de ezt nem tudta egyedül megtenni, úgy érezte, szüksége
van egy megmentőre, és akkor találkozott Ádámmal. A megmentő – áldozat szerep ugyanakkor
szintén rejt veszélyeket, és a legritkább esetekben alakít ki egyenrangú viszonyokat egy
párkapcsolatban. Sára egyre inkább azt érzi, hogy nincs saját akarata, kiszolgáltatott mások
befolyásolási szándékaival szemben. A helyzetet csak bonyolítja, hogy mind Rafi, mind Ádám Sárát
vádolja azzal, hogy alapvetően manipulatív a viselkedése. A történet nem kíván igazságot tenni a
szereplők között, a valóság kibogozását a nézőkre bízza, akik az előadás több pontján résztvevőként
beszélgethetnek a szereplőkkel, kideríthetnek és ütköztethetnek tényeket, feltárhatják a múltat, és
akár tanáccsal is elláthatják a karaktereket.
Az Anyatigrisek című előadás tabuk nélkül, rengeteg humorral mutatja meg, hogy valójában mit is jelent szülőnek lenni. Nem számít, hogy fekete öves anyuka, vagy fiatal kismama vagy, a másfél órás zenés komédia garantáltan jobb kedvre derít majd.
A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?
A Bunker Cabaret jelenetei Kijev bunkerében születtek. Hogyan lehet beszélni a háborúról? Az ironikus, nyers, egyszerre vicces és megrázó színházi produkció ötvözi a zenét, költészetet, táncot és filmet. Egyszerre tárja fel az előadók egyéni háborús élményeit, a művészi alkotás nehézségeit és egyetemes érvénnyel beszél a szerelem és a totalitarizmus, művészek és közönség kapcsolatáról.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja.
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára,
úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket,
hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából
A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt.
Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek..
Simon Márton a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb, legkreatívabb szerzője, a középnemzedék meghatározó alkotója. Slammer, performer, költő, aki kezdettől a saját útját járja, s mára többezres követő- és olvasótáborral rendelkezik.
Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe.
Milyen örökölt minták, milyen belső hajtóerők, milyen alapvető emberi igények húzódhatnak meg egy-egy versenyhelyzet mögött? Hogyan ismerjük fel, hogyan dolgozzuk meg, hogyan használjuk ki ezeket?
Júniusban Almási Kittivel a rivalizálás, a versengés pszichológiáját beszéljük ki, játsszuk körbe, tárjuk fel a nézői kérdésekből is inspirálódva, a Momentán Társulat imprójeleneteinek segítségével.