A már-már hitchcocki hagyományokat követő filmben az eseményeket végig a feleség szemszögéből követjük, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája azonban sokkal több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt elsősorban a házasság, és alapvetően az emberi kapcsolatok legmélyebb rétegei érdeklik.
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja.
Annabelle riporterként dolgozik és épp egy külföldi kiküldetésre készül, ahová kutyáját, Didiert, nem lenne tanácsos magával vinnie, ezért jó barátja, Costa gondjaira bízza. A férfi nem túlzottan lelkesedik az ötletért, hogy egy kutyát kell gondoznia, van neki elég gondja. Ám a dolgok váratlan fordulatot vesznek, mikor egy este varázslatos holdsugár éri a kutyát…
Mint minden tinédzser, Julien is kalandról és izgalmakról álmodik. Kerekesszékben élve viszont ezek a vágyak nehezen megvalósíthatóak. Hogy valóra váltsa álmait, kihívja apját, hogy induljon vele együtt az egyik legkeményebb sporteseményen: a nizzai “Ironman” triatlon versenyen. A felkészülésben az egész család összefog, hogy Julien véghezvigye ezt az erőn felüli hőstettet.
Mindenkit szeretettel várunk, aki kíváncsi és szeretne mindig valami újat és újat tanulni, a múltat, a jelent és a jövőt egységben, teljes szépségében látni.
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
A tibeti hegyvidék szívében Vincent Munier fotós a hópárducok felkutatására hívja magával Sylvain Tesson írót. Bevezeti őt a becserkészés kényes művészetébe, a nyomolvasásba és a türelembe, amely ahhoz szükséges, hogy megpillantsuk az állatokat. A láthatatlan jelenlétek között a hegycsúcsokat bejárva a két férfi párbeszédet folytat az élőlények között elfoglalt helyünkről és a világ szépségéről.
Az idén indult Tánc-film-klubban Fuchs Lívia tánctörténész vezetésével két művészet, a tánc és a film változó intenzitású és eltérő filmműfajokban (játékfilm, táncfilm, dokumentumfilm stb.) megvalósuló kapcsolatát kíséri végig bevezető előadásokkal és alkalmanként a filmek után beszélgetésekkel. A vetítés után Keveházi Gáborral (Kossuth-díjas táncos, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja) beszélget a klubvezető.
Ábel és Marianne felfedezik, hogy 13 éves fiuk, Joseph titokban eladta legértékesebb tárgyaikat. Hamarosan rájönnek, hogy nem Joseph az egyetlen, hanem szerte a világon több száz gyerek összefogott egy titokzatos projekt finanszírozására. Küldetésüknek tekintik a bolygó megmentését.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.
Jeanne-ért világéletében mindenki odavolt. Csak most éppen ő nincs túl jóban önmagával. Felhalmozódott adósságai miatt kénytelen eladni az édesanyjától örökölt lakást, ezért Lisszabonba utazik. A reptéren összetalálkozik egy volt osztálytársával, a meglehetősen öntörvényű Jeannal, aki finoman szólva ráakaszkodik.
Cannes 2022 – Kritikusok Hete
Bella és Vipulan 16 évesek, olyan generáció tagjai, mely meg van győződve arról, hogy jövőjük veszélyben van. Az éghajlatváltozás, a fajok 6. tömeges kihalása... mindezek miatt 50 éven belül a világuk lakhatatlanná válhat. De hiába minden figyelmeztetés, semmi sem változik. Ezért úgy döntenek, hogy a probléma forrásához térnek vissza: az élővilággal való kapcsolat kereséséhez.
„Az Animal képei és ritmusa erőteljes, a film a két főszereplő őszinteségére és politikai érettségére egyaránt támaszkodik.” - Télérama
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Egy észak-franciaországi külvárosból kiválasztanak négy munkásosztálybeli tinit, hogy szerepeljenek egy életszagú, hiteles filmben. A helyiek megkérdőjelezik a rendező választását és fellángolnak az indulatok.
Hírek
Jegyvásárlás
