Amikor megérkezik az Elysée-palotába, Bernadette Chirac arra számít, hogy megkapja végre a megérdemelt pozíciót, hiszen mindig is férje árnyékában dolgozott, hogy segítse őt az elnökké válásban. Miután sem az elnök, sem a családja nem veszi őt komolyan, Bernadette végül úgy dönt, itt az ideje, hogy igazi médiaszemélyiséggé váljon és hallassa a hangját.
Annabelle riporterként dolgozik és épp egy külföldi kiküldetésre készül, ahová kutyáját, Didiert, nem lenne tanácsos magával vinnie, ezért jó barátja, Costa gondjaira bízza. A férfi nem túlzottan lelkesedik az ötletért, hogy egy kutyát kell gondoznia, van neki elég gondja. Ám a dolgok váratlan fordulatot vesznek, mikor egy este varázslatos holdsugár éri a kutyát…
A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.
Mathieu és Alice több mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult...
Ritka történelmi felvételek és archív anyagok mesélnek az őslakos kultúra tudatos, évtizedes elnyomásáról – de főszereplőink és a dzsungelben élő utolsó törzsek ellenálló képességéről is. A főszereplő, Aman Lau Lau apó évtizedeken át vezetője volt ennek a küzdelemnek, és törzsük történelmének egyik kulcspontján találkozott a szumátrai kormányzóval.
Mint minden tinédzser, Julien is kalandról és izgalmakról álmodik. Kerekesszékben élve viszont ezek a vágyak nehezen megvalósíthatóak. Hogy valóra váltsa álmait, kihívja apját, hogy induljon vele együtt az egyik legkeményebb sporteseményen: a nizzai “Ironman” triatlon versenyen. A felkészülésben az egész család összefog, hogy Julien véghezvigye ezt az erőn felüli hőstettet.
Mindenkit szeretettel várunk, aki kíváncsi és szeretne mindig valami újat és újat tanulni, a múltat, a jelent és a jövőt egységben, teljes szépségében látni.
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
A tibeti hegyvidék szívében Vincent Munier fotós a hópárducok felkutatására hívja magával Sylvain Tesson írót. Bevezeti őt a becserkészés kényes művészetébe, a nyomolvasásba és a türelembe, amely ahhoz szükséges, hogy megpillantsuk az állatokat. A láthatatlan jelenlétek között a hegycsúcsokat bejárva a két férfi párbeszédet folytat az élőlények között elfoglalt helyünkről és a világ szépségéről.
Az idén indult Tánc-film-klubban Fuchs Lívia tánctörténész vezetésével két művészet, a tánc és a film változó intenzitású és eltérő filmműfajokban (játékfilm, táncfilm, dokumentumfilm stb.) megvalósuló kapcsolatát kíséri végig bevezető előadásokkal és alkalmanként a filmek után beszélgetésekkel. A vetítés után Keveházi Gáborral (Kossuth-díjas táncos, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja) beszélget a klubvezető.
Ábel és Marianne felfedezik, hogy 13 éves fiuk, Joseph titokban eladta legértékesebb tárgyaikat. Hamarosan rájönnek, hogy nem Joseph az egyetlen, hanem szerte a világon több száz gyerek összefogott egy titokzatos projekt finanszírozására. Küldetésüknek tekintik a bolygó megmentését.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.
Jeanne-ért világéletében mindenki odavolt. Csak most éppen ő nincs túl jóban önmagával. Felhalmozódott adósságai miatt kénytelen eladni az édesanyjától örökölt lakást, ezért Lisszabonba utazik. A reptéren összetalálkozik egy volt osztálytársával, a meglehetősen öntörvényű Jeannal, aki finoman szólva ráakaszkodik.
Cannes 2022 – Kritikusok Hete
Bella és Vipulan 16 évesek, olyan generáció tagjai, mely meg van győződve arról, hogy jövőjük veszélyben van. Az éghajlatváltozás, a fajok 6. tömeges kihalása... mindezek miatt 50 éven belül a világuk lakhatatlanná válhat. De hiába minden figyelmeztetés, semmi sem változik. Ezért úgy döntenek, hogy a probléma forrásához térnek vissza: az élővilággal való kapcsolat kereséséhez.
„Az Animal képei és ritmusa erőteljes, a film a két főszereplő őszinteségére és politikai érettségére egyaránt támaszkodik.” - Télérama
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.