A mesék nélkülöznek minden öncélú erőszakot, szándékuk szerint „szépre-jóra” tanítanak, a legkisebbek számára is jól követhetőek, jól befogadhatóak. A korábbi Bogyó és Babóca mozifilmekhez hasonlóan ezúttal is Bartos Erika 13 rövid meséjét fűztük össze.
Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.
Miután egy csapat botcsinálta bűnöző elrabolja egy nagyhatalmú alvilági figura 12 éves balerina lányát, csak annyit kell tenniük az 50 millió dolláros váltságdíj begyűjtéséhez, hogy egy éjszakán át vigyáznak a kislányra..
A Challengerrs a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást.
Wilkersont órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja.
Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul...
Koltai Lajos látványos életrajzi filmje Semmelweis Ignác bécsi éveiről, a gyermekágyi láz elleni küzdelmének első éveiről, kudarcairól és sikereiről. Angol feliratozással.
Két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek. Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabja is a színpadról kerül a filmvászonra.
A már-már hitchcocki hagyományokat követő filmben az eseményeket végig a feleség szemszögéből követjük, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája azonban sokkal több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt elsősorban a házasság, és alapvetően az emberi kapcsolatok legmélyebb rétegei érdeklik.
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja.
Anna Hints rendezőnő lenyűgöző operatőri munkával elkészített filmje egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait.
Amikor megérkezik az Elysée-palotába, Bernadette Chirac arra számít, hogy megkapja végre a megérdemelt pozíciót, hiszen mindig is férje árnyékában dolgozott, hogy segítse őt az elnökké válásban. Miután sem az elnök, sem a családja nem veszi őt komolyan, Bernadette végül úgy dönt, itt az ideje, hogy igazi médiaszemélyiséggé váljon és hallassa a hangját.
Annabelle riporterként dolgozik és épp egy külföldi kiküldetésre készül, ahová kutyáját, Didiert, nem lenne tanácsos magával vinnie, ezért jó barátja, Costa gondjaira bízza. A férfi nem túlzottan lelkesedik az ötletért, hogy egy kutyát kell gondoznia, van neki elég gondja. Ám a dolgok váratlan fordulatot vesznek, mikor egy este varázslatos holdsugár éri a kutyát…
A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.