Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Franco Amore rendőrnyomozó nyugdíjba vonulása előtti utolsó szolgálati éjszakája élete legnehezebb munkanapja lesz. Főszerepben a mai olasz mozi kiemelkedő sztárja, Pierfrancesco Favino látható.
Az alkotás végigvezet bennünket Morricone életművén, a Sergio Leonéval való legendás zenéktől az Aljas nyolcasig, amellyel Quentin Tarantino, aki ekkor használt először komponistát, mindjárt Oscar-díjassá tette az olasz ikont, aki korábban "csak" az akadémia életműdíjával rendelkezett.
Jelenczki István korunkban az a magyar filmkészítő, aki nemcsak a legkiválóbb dokumentaristák közé tartozik, de ő az, aki mélységével és empátiájával nagyjából azt és úgy hitet el velünk a megértendő valóságból, amit akar.
Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul...
Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.
Az EXHIBITION ON SCREEN sorozat filmjében egy olyan tárlatra léphetnek be a nézők, amelynek köszönhetően Hieronymus Bosch művei a világ számos pontjáról visszatértek hollandiai szülővárosába.
Breier Ádám a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak sok humorral beszél a generációs különbségekről, és legfőképpen arról: sosem késő megbocsátani. A keserédes dramedy meghívást kapott az amerikai Palm Springs Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.
Amikor megérkezik az Elysée-palotába, Bernadette Chirac arra számít, hogy megkapja végre a megérdemelt pozíciót, hiszen mindig is férje árnyékában dolgozott, hogy segítse őt az elnökké válásban. Miután sem az elnök, sem a családja nem veszi őt komolyan, Bernadette végül úgy dönt, itt az ideje, hogy igazi médiaszemélyiséggé váljon és hallassa a hangját.
Egyszerre történelmi film és szerelmi történet, amely felidézi a 19-20. század fordulóját, bemutatja a festő életének fontosabb állomásait, s betekintést enged a magánéletébe.
Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz!
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
2024-ben is folytatódik a művészeti vetítéseinkhez kapcsolódó filmklubunk. Minden hónap utolsó keddi filmjét a téma meghívott szakértőjével vezetjük fel: útmutatót adunk, mire érdemes figyelni, gondolatébresztő kérdéseket vetünk fel és a téma hazai vonatkozásait is felvillantjuk.
A drogfüggő Johannát egy baleset után visszahozzák a klinikai halálból. Ő nem emlékszik semmire. Mivel nincs hova mennie, orvosa a kórházban tartja nővérnek, mert megtetszett neki a lány. Johanna azonban szerelmét a betegeknek kínálja gyógyírként: visszaadja az életbe vetett hitüket, csodálatos gyógyulásukért imádják Johannát. Szokatlan gyógymódjával, a kórházi rend megszegésével azonban kivívja a hivatásos gyógyítók haragját..
Két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek. Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabja is a színpadról kerül a filmvászonra.
Mathieu és Alice több mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult...
Ritka történelmi felvételek és archív anyagok mesélnek az őslakos kultúra tudatos, évtizedes elnyomásáról – de főszereplőink és a dzsungelben élő utolsó törzsek ellenálló képességéről is. A főszereplő, Aman Lau Lau apó évtizedeken át vezetője volt ennek a küzdelemnek, és törzsük történelmének egyik kulcspontján találkozott a szumátrai kormányzóval.
Hirajama láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is..
Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.
A keleti boszorkányok boszorkányos ügyességgel röplabdáztak: a filmben azt a csapatot ismerjük meg, amelyik történelmi győzelmet aratott a Szovjetunió röplabda válogatottja ellen a tokiói olimpián. Az egyéni hangú film az animációs filmet társítja a történethez társító, így kitágítja a dokumentumfilm határait. A röplabdás lányok egykor hajnalban keltek, hogy gyakorolhassanak, hiszen a könnyűiparban dolgoztak, és egy japán munkás élete alapvetően a munkáról szólt. A boszorkák azt igyekeztek bizonyítani, hogy japán kigyógyult a háború okozta sebekből. Felnőtté vált, mint ők, akik az emlékezetes győzelmet aratták. És a jó szemű néző észreveheti a lányok Budapest feliratú labdáját is.
Mivel egy halálsoron várakozó ártatlan ember élete a tét, Freemannek össze kell szednie az évtizedes gyilkossági ügy brutális bizonyítékait. Az eltemetett titkok és árulások gonosz hálója, amely a nyomozása során feltárul, a saját múltjához látszik kapcsolódni..
Hírek
Jegyvásárlás
